2015. jan 14.

Mindenki saját sorsának kovácsa..

írta: tees06
Mindenki saját sorsának kovácsa..

Szerző: Dr. Csernus Imre885084_5.jpg

Cím: A kiút

Kiadó: Jaffa Kiadó és Kereskedelmi Kft.

Oldalszám: 268

Kiadás éve: 2013

Dr. Csernus Imre egy különleges személyiség manapság az országban, akivel kapcsolatban fenntartásaim voltak. A különféle videók, amelyekben láttam, erősen negatív érzelmeket keltettek bennem. Ez a könyv pedig sokáig rajta volt a listámon, de aztán a szerző miatt lekerült róla. Szerencsére, mégis meggyőztem magam az olvasással kapcsolatban, és kellemesen csalódtam. Újabb példa arra, hogy látatlanban nem lehet senkit sem elítélni.

A pszichiáter a könyvében az Y generációval foglalkozik, vagyis a mai húszas éveiben járó fiatalokkal. Sok mindenben hasonlítja őket az előző, X generációhoz, de mégis leginkább a gondolkodásukkal foglalkozik. Próbálja megismerni őket, és rájönni arra, hogy mit miért tesznek. Ez a generáció már másként nőtt fel, és teljesen más gyerekkoruk volt, mint a szüleiknek. Mindezek mellett nemcsak az Y generáció gondolkodása, viselkedése jelenik meg, hanem az is, hogy milyen a padlón lenni, és mit tehetünk ellene. Sok tanácsot fogalmaz meg a szerző az ő sajátos, kissé durva stílusával.

Ahogyan már említettem kezdetben fenntartásaim voltak a könyvvel kapcsolatban. Azonban ahogy elolvastam az első fejezetet, ezek az aggályok azonnal eltűntek. A könyv eleje iszonyatosan magával tudja ragadni az olvasót, mert nagyon sok mindent felvet a szerző: hogyan él az Y generáció, mi a fontos számukra, hogyan viszonyulnak a családjukhoz és barátaikhoz, mi okozhat számukra nehézséget, hogyan jelenik meg a szerelem az életükben és még tudnám sorolni. Szinte mindenki magára ismerhet valamiben, ezért még inkább érdeklődik a válaszok iránt, és már csak azért is továbbolvas.

A könyvre az is nagyon jellemző, hogy iszonyatosan tömör az eleje. Nagyon sok mindennel találkozunk az elején, és éppen ezért időre van szüksége az olvasónak, hogy mindent teljesen megértsem. El kell gondolkodni, és fel kell dolgozni az olvasottakat, mert csak akkor lesz igazán hatással ránk. A kötet első felében leginkább Csernus Imre gondolataival találkozhatunk, azonban a könyv másik felében előtérbe kerülnek a különféle esetek: hosszabb rövidebb beszélgetések, vélemények adott témával kapcsolatban, és ezeket mind – mind analizálja a pszichiáter. Próbálja megértetni azt, hogy az, amit tesznek miért éppen jó, vagy rossz. Általános igazságként leginkább az jelenik meg, hogy mindenki a maga ura, és önmagunknak alakítjuk az életünket. Nem másokat kell hibáztatni, hanem szembenézni a hibákkal, és felelősséget vállalni.

Csernus Imre igazán kritikusan szemléli a mai fiatalokat, de igaza is van. Aki elolvassa ezt a könyvet, biztosan talál olyan dolgot, amiben magára ismer, és rádöbben, hogy ő is pont így csinálja ezt. Talán éppen ezért fontos az, hogy tanulhatunk a könyvből. Rám hatással volt, és sok mindent megértettem, hogy miért döntöttem korábban jól, vagy rosszul. Kissé formálja az olvasó személyiségét, véleményét is abban az esetben, hogyha megfelelően nyitott az ember. Rádöbbentheti az olvasót arra, hogy mi a rossz a párkapcsolatában, vagy abban, ahogyan a munkájához viszonyul, és nem győzi hangsúlyozni, hogy van választásunk akkor is, hogyha úgy hisszük, nincsen. Te döntesz.

Nem tudom, hogy kinek miért lenne érdemes elolvasni ezt a könyvet, de a mai fiatalságnak mindenképpen hasznos lehetne. Egy olyan korban élünk, amikor nehéz jó döntést hozni, és kevesen rendelkeznek megfelelő önismerettel. Ez a kötet, ha nem is ismeretet meg önmagaddal – mivel nem is ez a célja – de mindenképpen ad egy löketet ahhoz, hogy elkezd. Tipikusan azokhoz a könyvekhez sorolom, amelyet csak szép lassan és apránként szabad olvasni. Hagyni kell időt ahhoz, hogy minden egyes mondatot megértsünk, mert itt nem egy regényről van szó, ahol nem probléma, ha átsiklik az olvasó kisebb részleteken. Itt ezek a részletek segítenek leginkább. Nem lehet két nap alatt elolvasni, mert akkor nem tud kellően odafigyelni az olvasó. Néha ugyanis annyira sok információt kapunk, hogy először le kell ülepednie, és csak aztán lehet továbbmenni.

Az egyetlen dolog, amivel elégedetlen voltam az olvasás során, az a könyv vége volt. Folyamatosan kaptuk a pofonokat, és a végén vártam valami nagyra, valami általános igazságra. De nem azt kaptam, amit szerettem volna. Ez talán nem is baj, hiszen az életben sem minden úgy alakul, ahogyan mi szeretnénk. Dönthetünk a saját sorsunk felett, de mindig lesznek befolyásoló tényezők. A kötetben pedig talán azért nincs kimondva a végén az, amit én nagy igazságként vártam, mert minden olvasónak maga kell rájönnie.  

Szólj hozzá

könyv Csernus Imre A kiút