2016. máj 30.

Ken Kesey klasszikusáról, a Száll a kakukk fészkéről

írta: tees06
Ken Kesey klasszikusáról, a Száll a kakukk fészkéről

Cím: One Flew Over the Cuckoo's Nest (Száll a kakukk fészkére)

Szerző: Ken Kesey

Kiadó: Penguin

Oldalszám: 320

Kiadás éve: 2007

Ken Kesey első, és egyben leismertebb regénye a Száll a kakukk fészkére, amely egy elmegyógyintézetben játszódik. A szerző egy intézet elmeosztályán dolgozott betegfelvigyázóként, amely nagyban hozzájárult a regény megírásához. A mű eredetileg 1962-ben jelent meg, amely összefoglalja mindazt, amit a kiszolgáltatottságról, emberségről és embertelenségről megtanult ezekben az időkben.

A történeteket Bromdem főnök elmesélése alapján ismerhetjük meg onnantól kezdve, hogy megérkezik az osztályra Randle Patrick McMurphy, akit éppen a börtönből szállítottak át. Az osztályt Ratched nővér irányítja, aki elismert szakmájában, de a betegek körében óriási félelmet kelt a diktatórikus módszerekkel irányító nővér. A betegek félnek tőle, mert bárkinek gyorsan elintézhet egy elektrosokk terápiát, ami abban az időszakban megszokott kezelés volt. Bromdem főnök bemutatja nekünk az osztály működését, majd pedig gyorsan a lényegre tér, hogy miért is volt fontos McMurphy érkezése. A férfi ugyanis hamarosan óriási zavart kelt a nővér uralmában, és gyorsan egymás ellenségeivé válnak.

9985094.png

Tudom, hogy sokaknak „Egyszer el kell olvasni listán” van ez a könyv, de számomra kissé csalódás volt. Nekem is rajta volt, de valahogy nem váltotta be a hozzá fűzött reményeimet. Éppen ezért számomra nem lesz újraolvasós a könyv, mivel szimplán nem nekem való ez a történet. Bár bevallom, hogy a fülszöveg ismertetője sokkal izgalmasabbnak tűnt, mint aztán amilyen a regény volt. Kissé vontatottnak éreztem, és valahogy nem találtam az egész műben szimpatikus karaktert. Ez mind hozzájárult nekem ahhoz, hogy nem került be a kedvenceim közé a kötet.

Az egyik problémám lényegében a narráció volt. Alapvetően átéreztem a főnök karakterét, és ezt erőteljesen érezni lehetett az elmesélésében is. Természetesen ez egy nagyon jól megszerkesztett narráció így, de számomra túl sok volt. Hosszasak voltak az elbeszélések, amelyeket sok esetben már unalmasnak, és vontatottnak éreztem. Sokkal jobban tetszettek azok a részek, amelyben csoportos terápiákat olvashattam. A leírások számomra elvontak voltak, amelyhez hozzájárul az is, hogy angolul olvastam, és nem is a legegyszerűbb szókincse van a regénynek.

Mindezek mellett nem találtam szimpatikus karaktert az egész műben. Bromdem főnök amolyan semleges karakter volt számomra még annak ellenére is, hogy ő mesélte el az egész történetet. McMurphy pedig egyenesen negatív volt számomra, mert annyiszor túlzásba esett, és alapvetően nem kedvelem azokat az embereket, akiket az indulataik irányítanak. Ő pedig tökéletesen ilyen volt, de valójában a többi beteg között sem találtam kedvelhető személyt. Billy Bibbit szerethető volt, de zavart a túlzott naivsága.

A regény előnyét azonban abban éreztem, hogy nagyon jól felépítette a szerző, és valójában sok mindent fel lehet fedezni benne. Sokszínűek a karakterek, és érezhető az is, hogy az írónak saját tapasztalatai is benne vannak a történetben. Éppen ezért lett ennyire valósághű az egész mű, és talán ezért ennyire elismert. Nagyon elgondolkodtató az emberség és emberségtelenség, amely sok kérdést vet fel az olvasóban. Mennyire volt emberséges ez a kísérletezgetés a pácienseken, hiszen mindenki láthatta, hogy egy – egy kezelés után élő zombivá váltak. Mégis folytatták, mert hittek benne, de a lobotómia utáni gyilkosság is felveti az emberség kérdéseit.

cuckoo_snestcover.jpg

A regényben fontos szerepet kap a kiszolgáltatottság is, amelyet leginkább Ratched nővér karaktere biztosít. Lényegében mindenki alá van rendelve neki, hiszen a saját embereivel irányítja az osztályt, akiket személyesen ismer, és egyikük sem kérdőjelezi meg a döntését. Túlságosan is nagy hatalom összpontosul a kezében, amelynek súlyos következményei lesznek. Nekem ez a része tetszett a regénynek, mert jól reprezentálja mindezeket a szerző, és a hatalom egy nagyon erőteljes kép a történetben. Lényegében ez irányítja az egész cselekményt, hiszen McMurphy a hatalma miatt akarja a nővért legyőzni. Egy hatalmi harcot figyelhetünk meg, amelyet nagyon részletesen reprezentál a szerző.

Nem tudnám megmondani, hogy kinek ajánlanám igazán ezt a regényt. Nem éreztem úgy, hogy hangulathoz kellene igazodnia, mert én egy hónapon keresztül olvastam mindenféle hangulatban, de egyikben sem fogott meg igazán. Valójában úgy éreztem, hogy szimplán még nem nekem szól. Talán ha néhány évvel később vettem volna a kezembe, akkor jobban átéreztem volna, de jelen pillanatomban nem nekem szólt. Azonban azt bátran merem mondani, hogy nem középiskolás korosztálynak, sőt húszas éveik elején járóknak se igazán ajánlom. Ehhez a regényhez még élni kell, ahhoz hogy igazán átérezzük.

Szólj hozzá

Könyv Ken Kesey Száll a kakukk fészkére One Flew Over the Cuckoos Nest