2015. aug 11.

Barangolás Harry Potter és Adam-Troy Castro világában

írta: tees06
Barangolás Harry Potter és Adam-Troy Castro világában

Cím: Barangolás Harry Potter világában

Szerző: Adam-Troy Castro

Fordító: Békési József

Kiadó: Gold Book

Oldalszám: 238

Kiadás éve: 2006

Mindig szívesen olvasok Harry Potter világával kapcsolatban, legyen az egy könyv, cikk vagy hosszabb – rövidebb esszé. Érdekel, mert mindig is magával ragadott a sorozat, és mai napig is imádom. Örültem is, amikor teljesen véletlenül megtaláltam Adam-Troy Castro Barangolás Harry Potter világában c. kötetét, mert a fülszöveg alapján nagyon ígéretes könyvnek kínálkozott.  Sajnos, nem teljesen vagyok elégedett, és úgy érzem, hogy ez csak egy pénzlehúzás volt a kiadótól, amíg várták az utolsó részt.

A fülszöveg azt ígéri nekünk, hogy mindenre választ kapunk, ami olvasás során felmerült bennünk. Egy izgalmas és érdekes könyvet ajánl figyelmünkbe, amely tele van olyan rejtélyekkel, amelyekre nem tudjuk a választ. Elméleteket ígér a befejezéssel és a szereplők sorsával kapcsolatban. Ki miért volt fontos, vagy éppen miért lett olyan, amilyen a sorsa? Fejezetenként foglalkozik a szereplőkkel, és kétségtelen, hogy számos eseményt tudunk feleleveníteni olvasás közben. Részletekben gazdag regényről beszélhetünk, amely tökéletes arra is, hogy felidézzük a legfontosabb történéseket.

roxfort.jpg

Nagyon kétes érzéseim vannak a könyvvel kapcsolatban, és egyáltalán nem vagyok elégedett. Egyrészt nagyon részletes volt a kötet, mert egyes szereplőket nagyon alaposan megismerhettünk, de sokszor beleesett abba a hibába, hogy alapvető dolgokat ismételt. Csak egy – két szereplő esetén láthattunk olyan érdekességeket, amire azt mondtam, hogy igen, ezért érdemes volt kezembe venni a könyvet. Neville-ről szóló fejezet nagyon magával ragadó volt, de elég rövid is. Talán ez volt az egyik legizgalmasabb elmélet is, hogy mi van akkor, ha Neville a kiválasztott? Ezen minden rajongó elgondolkodott, és talán érdemesebb lett volna több időt szentelni neki. Az elméleteire és a szereplők bemutatására is igaz tehát, hogy nagyon jól összeszedett. Akárki mond is akármit, nem kevés munka lehetett ilyen részletesen kidolgozni ezt a regényt attól eltekintve, hogy egy – egy elmélet nevetséges volt. Ő is kihangsúlyozta, hogy számára is az, és nem tekinti igaznak. Az egyik ilyen legnevetségesebb a Piton – James elmélet volt, amely már csak azért is különösen mulatságos, mert számos esemény ellentmond neki. A végén foglalkozott egy külön fejezetben azzal, hogy hol milyen hibát követett el J. K. Rowling, amikor nem volt elég körültekintő az események során. De ez az elmélet teljesen tönkretette volna az egész sorozatot, mert J. K. Rowlingtól pont azt tapasztaltuk meg, hogy nagyon összeszedett és jól kidolgozott a cselekménye. Azonban egy ilyen leleplezéssel az egész munkáját a kukába küldte volna, ezért nem gondolom, hogy tényleg annyira fontos volt ennyire hosszasan kifejteni a Nyájas Szerzőnek ezt az elméletet.

Ami nagyon tetszett a könyv esetén az az, hogy felhívta a figyelmet arra, mennyi minden van a sorok között. J. K. Rowling gyerekkönyvet írt kezdetben, de aztán komoly kritikákat is megfogalmazott burkoltan. Ezeket bár soha sem nevezte meg, de érzékelhetőek voltak. Egyfajta párhuzamot vont a mi és a varázslók világa között. Adam-Troy Castro pedig szintén felhívta erre a figyelmet, és nekem különösen tetszett a Voldemort-ról szóló fejezete, amely esetén a politikát boncolgatta. Igen, sokan nem, vagy nem teljesen értettek egyet vele, de ettől függetlenül teljesítették a vágyait, és behódoltak neki. Miért? Mert Voldemort tudta, hogy a félelem nagy úr, ahogyan a szerző is rávilágít arra, hogy nem ment ez másként a diktatúrákban sem.

covers_21864.jpg

Mindezek mellett számos olyan dolog volt, amivel leginkább szerkesztésileg nem értettem egyet. Az egyik legszembetűnőbb a Nyájas Szerző megnevezés volt. Kezdetben csak azt hittem, hogy az előszóban lesz ez jellemző, és ez által barátságos, közvetlen volt a stílusa. Gördülékeny és olvasmányos volt, de utána folyamatosan vissza, visszatért, és akkor már nem ezt a hatást érte el nálam. Éppen ellenkezőleg, idegesítő lett, hiszen mégis miért nevezi így magát? Értem, hogy barátságos akart lenni, de túlzásba esett. Nagyon kedveskedő lett a stílusa olyannyira, hogy már zavart.

A másik, ami szintén nagyon nem tetszett a kötetben az a mellébeszélés volt. Ez kapcsolatban állt a stílusával is, mert az által, hogy személyes történeteket is beleírt, sokkal közvetlenebb lett. Kicsit őt is megismertük, de teljesen értelmetlen volt sok helyen. Tetszett az, amikor a HP – rajongó barátairól, vagy a youtube videóról mesélt, de teljesen feleslegesnek éreztem azt, amikor arról írt, hogy ő mit szeretett olvasni gyerekként. Megemlíteni egy – két könyv címét rendben van, de olyan hosszasan belement oldalakon át, ami rontott az egész kötet minőségén. A regény címe Barangolás Harry Potter világában, és nem pedig Barangolás Harry Potter és Adam-Troy Castro világában. Sajnos nekem ezek a részek nagyon unalmassá, és vontatottá tették a kötetet. Olyan hatást ért el nálam, mintha csak azt szeretné, hogy teljen az oldal, és még valamiről írjon benne. Az pedig nem számít, hogy mennyire van köze a sorozathoz.

harry-potter-trio.jpg

Végezetül, ami szintén nemtetszésemet váltotta ki az a kötet befejezése volt. Egy teljesen felesleges fejezet, amely szintén csak a könyvet vastagította, és semmilyen különösebb célt nem szolgált. A fülszövegben azt ígérik, hogy a befejezéssel kapcsolatos elméletekre kaphatunk választ, ahhoz képest az utolsó fejezetben azt írja, hogy pipáljuk ki, amire az utolsó kötetből választ kapunk. És mi lesz a többivel? Arra senki nem ad választ? Mert Adam-Troy Castro csak felteszi a kérdéseket, és aztán hagy némi üres vonalat, hogy mi is írhassunk, hogyha még akad kérdésünk.  De ezt ne úgy képzeljük el, hogy feltesz egy – két kérdést a kötet végén, hanem összesen 84-et, és némelyik elég érdekes volt. Talán nem ártott volna kidolgozni azokat, hogy milyen lehetséges válaszok lehetnek rá. Sokkal izgalmasabb lett volna, mint olvasni az ő gyermekkori könyveiről.

A kötet esetén azt éreztem, hogy felületes volt, és nem tudta kihozni mindazt belőle, amit szeretett volna. Olyan hatást keltett az egész, mintha csak pénzlehúzás lett volna a kiadó részéről. Biztosan gondolták, hogy aki nagyon várja az utolsó részt, az meg fogja venni, hiszen tökéletes olvasmány, amíg vár rá. Ebben pedig van is valami, mert arra jó, hogy a hetedik kötet előtt felelevenítsük a legfontosabb eseményeket, és minden fontosabb kérdésre felkészülve üljünk neki a befejezésnek.

Szólj hozzá

Harry Potter Könyv Adam-Troy Castro Barangolás Harry Potter világában