2017. nov 12.

Nem a legjobb, de mindenképpen érdemes olvasni

írta: tees06
Nem a legjobb, de mindenképpen érdemes olvasni

Cím: Tizenhárom okom volt…

Szerző: Jay Asher

Fordító: Farkas Orsolya

Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó

Oldalszám: 264 oldal

Kiadás éve: 2017

A közel 10 éve alkotó Jay Ashernek első regénye volt a Tizenhárom okom volt…, amely gyorsan meghozta számára a sikert. A 2007-ben megjelent kötet mai napig is népszerű, és legújabb sorozat adaptációnak köszönhetően egyre több országban jelenteteik meg újra. Jay Asher könyvében az iskolai bántalmazást helyezi középpontba, amely mai napig is aktuális és súlyos probléma szinte minden egyes iskolában. 

13rw_102_03419rc.jpg

Hiába mondod a jövőnek, hogy STOP. Nincs REWIND gomb, nem tudod visszatekerni a múltat. Az egyetlen mód, hogy megtudd a titkot, ha megnyomod a PLAY-t. Clay Jensen semmit sem akar tudni Hannah Baker kazettáiról. Hannah meghalt – gondolta –, magával kellett volna vinnie a titkát. Aztán Hannah hangja közölte Clay-jel, hogy az ő neve is elhangzik a kazettán és az is, hogy Clay valamilyen módon felelős a haláláért. Aztán Clay egész éjszaka a kazettákat hallgatta. Hannah szavai nyomán bejárta a városkájukat… és amire fényt derített, az örökre megváltoztatta az életét.

Úgy érzem, hogy ez a regény igazán megosztó az olvasók között, és valójában nekem nem volt túl nagy élmény, de rossznak sem titulálnám. A könyv eredetileg 2007-ben jelent meg, és úgy érzem, hogy azóta is aktuális témát boncolgat. Talán érdemes lenne középiskolában is foglalkozni vele, mert ez inkább ennek a korosztálynak szól. A történet ugyanis nagyon egyszerű, és bár Clay egy éjszaka alatt végighallgatja az összes kazettát, de mégis nagyon sok mondanivaló bújuk meg mögöttük. Ezeket talán nem tudja kibontani a regény, mert kellett volna még plusz 100-150 oldal hozzá, de ettől függetlenül nem érzem rossznak. Első regénynek pedig tökéletes.

tizenharom-okom-volt-konyv-1.jpg

Mindezek ellenére nem tudom nem összehasonlítani a filmmel, és úgy érzem, hogy valamiért a sorozat jobban sikerült. Számomra sokkal jobban kibontotta a témát, amelynek talán az is volt az oka, hogy nem egy napba lett minden belesűrítve. Clay nemcsak egyedül jelent meg bennük, hanem több szereplő is előtérbe került, sőt némelyiknek még a szüleik is megjelentek. Számomra ez pozitív volt, és nagyon hiányoltam a kötetből, amely ezzel a hiányossággal nagyon sok kérdést hagyott maga után. Ilyen pl. az is, hogy miért hagyta magára fiát Clay anyja, hiszen tudta, hogy valami nem stimmel vele, de folytathatnánk a többiekkel is, hogy mégis miért nem foglalkoztak egymás bajával. A sorozatban legalább megjelent az, hogy elgondolkodtak, és fokozatosan kétségbe vonják egymás állításait. Itt azonban semmi ilyesmi. Számomra ez kissé hitetlen volt, ahogyan maga Clay karaktere is. Hannah hangsúlyozza, hogy ő az egyetlen, aki jó volt hozzá, és nem tudja elképzelni, hogy hogyan lehet valaki ennyire jószívű és kedves. Na de már most, akkor miért nem tesz valamit a kazetták meghallgatás után? Csak fogja, és továbbküldi. Számomra ez hitetlen volt, mert ha valakinek ennyire segítőkész a természete, akkor az nem hagyná ennyiben a dolgokat. Ha nem is teszi nyilvánossá a kazettákat, de legalább megpróbál azoknak segíteni, akik bajban vannak.

1_am5aa5jslkbicfbd37gyng_0.png

Mindezek mellett nagyon élveztem a regény formáját. Olvasmányos volt, és különösen tetszett a váltott elbeszélés. Hol Clay, hol pedig Hannah érzéseit, gondolatait olvashattuk. Ez számomra nagy pozitívum volt, mert mindkét szereplőt részletesebben megismerhettük. Mindketten központi karakterek lettek, de továbbra is hiányoltam a többieket. Tony rövid ideig megjelent, de az ő története sem volt túl sok. A többiek pedig még tőle is felszínesebben vannak lefestve. Erre talán ügyelhetett volna jobban is a szerző, viszont még ezek ellenére is egy igazán olvasmányos és tanulságos regényt kaptunk. Nem a legjobb a műfajban és a témában, de mindenképpen érdemes vele foglalkozni.

Szólj hozzá

Jay Asher Iskolai bántalmazás Hannah Baker Clay Jensen Tizenhárom okom volt…