2013. aug 08.

A szakmai gyakorlat fontossága a fiataloknak

írta: tees06
A szakmai gyakorlat fontossága a fiataloknak

Egyre több pályakezdő vágyik sikeres karrierre, aminek elengedhetetlen feltétele a tapasztalat. Manapság már nem elég az, hogy valaki úgy jelentkezik friss diplomásként egy posztra, hogy csak az iskolában szerzett tapasztalatait és kiváló tulajdonságait (szorgalmas, határozott, proaktív, intuitív) mutatja fel. Szükség van a gyakorlatra, amire sokan csak túl későn döbbenek rá. Bár tény, hogy nagy előnyben vannak azok, akiknek előírják a kötelező szakmai gyakorlatot, de mit tehet az, akinek nem? 

Először is fontos kérdésnek tartom azt, hogy tisztázzuk, ki minősül valójában gyakornoknak? Sokakat ugyanis tévesen – valljuk be, illegálisan – foglalkoztatnak gyakornokként. Gyakornoknak ugyanis csak az tekinthető, akinek a szakmai tapasztalatra van szüksége a diplomához, illetve akik még egyetemi, főiskolai tanulmányaik során szeretnének tapasztalatot szerezni egy-egy szakterületen. Mindenki más - diploma után - pályakezdőnek minősül, és elvileg gyakornokként nem dolgozhatnának. Bár a valóságban ez máshogy alakul. Mindezek felett a törvény meghatározza azt is, hogy a gyakornoki idő első hat hetében nem jár fizetés, de az ezen felül eltöltött időre legalább a heti minimálbér 15 százalékát ki kellene fizetni. Sok esetben azonban nem fizetnek egyáltalán. Számtalan olyan munkaterület van, ahol kezdetben ígérnek, megdolgoztatják a gyakornokokat, majd végül nem kapnak munkát, mert valamilyen okból alkalmatlanok, nincsen rájuk szükség, vagy csak mégsem tudják őket foglalkoztatni. A legtöbben ezért nem tartják sokra a gyakornoki munkát, és ezért nem is pazarolják rá az idejüket. De a mai világban kétségtelen az, hogy szakmai tapasztalat nélkül nem fog senki sem érvényesülni. Sok helyen pedig nem kezdőket keresnek, és nem őket részesítik előnyben sem, mert náluk még foglalkozni kell a tanítással is.

Bár tény, hogy rengeteg rossz dolog van a gyakornokságban, mégis több előnyt lehet belőle szerezni, mint gondolnánk, ha ügyesen csináljuk. A gyakorlatot leginkább azért tartják fontosnak, mert tapasztalatot lehet szerezni. Ezt pedig időben kell elkezdeni. Erre leginkább alkalmas az egész. Kétségtelen, hogy a mai oktatási rendszerben egyre inkább az elméleti dolgokra koncentrálnak, de a gyakorlat mégis sokkal fontosabb. Persze vannak kivételek is. Saját példámból kiindulva, a 3 éves képzésem alatt 2 év gyakorlatról szólt. Az utolsó két év ugyanis inkább gyakorlatorientált volt, és az órák többsége is arra szolgált. Háttérbe szorult az elmélet, ami igazából jó dolog. Nem azt mondom, hogy nincsen rá szükség, mert ha nem tudjuk, hogy mit, akkor nem fogjuk tudni azt sem, hogy hogyan csináljuk. Azonban úgy hiszem, sokan az elméletben még mindig többet látnak, mint amennyi valójában benne van. Másik példám a most megújuló felsőoktatási szakképzések. Korábban a 4 félév mellett volt egy rövid nyári gyakorlat, ami kb. 4-6 hét volt. Most már az utolsó félévet teljes egészében a gyakorlatnak szánják. Ez is azt mutatja, hogy sokkal fontosabb ez, mint hisszük.

BIG_0003053725.jpg

Talán másik fontos dolog a gyakorlatban a kapcsolati tőke. A mai világban egyre fontosabb az, hogy kit ismerünk, hiszen sok helyen csak a protekcióval lehet be- vagy előrébb jutni. Sokan azt tanácsolják, hogy már a gyakorlati időszak előtt ki kell építeni. Bele kell kezdeni, és meg kell ismerni embereket. Barátságosnak kell lenni, barátkozni mindenkivel, hiszen soha sem tudhatjuk, kivel dolgozhatunk a jövőben. Számomra ez kissé kétszínűnek tűnik, hiszen én soha sem tudtam könnyen barátkozni azokkal, akik nem voltak számomra szimpatikusak. Persze sokan mondják azt, hogy nem úgy kell velük barátkozni, mint a magánéletben, hanem másként. Azonban, ha valakivel napi 8-9 órát eltölt az ember, akkor lehetetlen elkerülnie azt, hogy előbb-utóbb barátként fognak tekinteni egymásra. Kezdetben igen, elkerülhető lesz, de később már nem.

A gyakorlat azonban nemcsak azért jó, mert tapasztalatot szerezhetsz és megismerhetsz fontos embereket, hanem azért is, mert rájöhetsz arra, hogy valójában érdekel az, amit tanulsz, vagy sem. Sok pályakezdő ugyanis csak az első munkahelyén szembesül azzal, hogy őt valójában teljesen más érdekel. Természetesen nem azt mondom, hogyha nem tetszik a gyakorlat, akkor utána hagyjuk abba a tanulmányainkat, de akkor több időnk van felkészülni. Felkészülni valami másra, vagy kitalálni azt, hogy mi is érdekel bennünket. Szerintem a gyakorlati munka önismeretre is szolgál. Rájöhetünk arra, hogy kik is vagyunk valójában, és mit szeretnék. Komolyan el tudnánk e képzelni azt, hogy azzal az adott munkával foglalkozzunk egész életünkben? Erre is jó a gyakorlat.

Azonban senki se úgy képzelje el a gyakorlatot, hogy majd egész nap csak azt csinálhatja, ami a munkakörének megfelelő. Nekem mindig is azt tanították, hogy mindenhez érteni kell egy kicsit, ezért nem gond, ha a munkakörön kívüli feladatokat is ránk bíznak. Sőt, kezdetben inkább azt fognak. Sokan szembesülnek azzal, hogy kulimunkát végeztetnek vele. Postára küldik, vagy fénymásoltatni, esetlen lapokat kell válogatni dátumnak megfelelően. Mindegyik idegölő munka, de ne feledjük, hogy ezek egyfajta szűrőként funkcionálnak. Hasznot húz belőle az, aki helyett megcsinálják, de hasznot szerezhet belőle a gyakornok is. Hiszen ha látják, hogy szorgalmas, precíz, tanulni akar, akkor tudni fogják, hogy rá lehet bízni fontosabb feladatokat is.  Másik dolog, hogy ne feledjük azt sem, hogy szabad hibázni. Mindenki azt hiszi, hogyha hibázik, az csak is rossz lehet. Emiatt elvesztik a kedvüket és azt hiszik, hogy mégsem nekik való az, amit csinálnak. Azonban merjünk hibázni, mert ebből tanulhatunk. Ahol valaki gyakornokként dolgozik, ott nem úgy fognak rá tekinteni, hogy ő mindent tud. Egy frissen diplomázott orvost sem küldenek azonnal a műtőbe operálni, csak mert már megvan a diplomája, hanem végeztetnek vele egyszerűbb feladatokat. Asszisztálnak, majd évekkel később már önállóan műtenek és nekik fognak asszisztálni.

20110524-szeminarium.jpg

A gyakorlat tehát fontos. Rengeteg felesleges dolgot kell megtanulni a tanulmányok során, de az igazi munka csak akkor jön, ha azzal végeztünk. Az pedig, amit megtanulunk ez alatt az időszak alatt, senki sem veheti el. A munkavállalók pedig szívesebben fogadják azt, akinek már van tapasztalata, még akkor is, ha csak rövid ideig tartott. Nem szabad úgy tekinteni erre, mintha időpocséklás lenne, hiszen nem fizetnek érte és csak a szórakozástól veszi el az időt. Persze sokan vannak, akiknek a diákmunka mellett nincs már idejük erre, és azért pénzt is kapnak, ezért fontosabb. De ne feledjük azt, hogyha megpályázunk egy állást, akkor csak oda illő munkát érdemes beírni, és ez esetben a diákmunka nem túl soknak számít, ha nem azon a területen dolgoztunk.

Szólj hozzá

szakmai gyakorlat