Cím: Néma üvöltés

Szerző: Martin Pistorius

Fordító: Mente Éva

Kiadó: Atheneum Kiadó Kft.

Oldalszám: 284

Kiadás éve: 2013

Martin Pistorius története nem mindennapi, hiszen 12 éves korától kezdve fokozatosan leépült, majd végül elveszítette teljes uralmát teste felett. Éveken át élt úgy, hogy mindenki azt hitte csak vegetál, és nem vesz tudomást környezetéről. Martin azonban ott volt, mindent látott és hallott. Szellemfiúként pedig sok mindent megtapasztalt, hiszen folyamatosan láthatatlan résztvevője volt különféle párbeszédnek, cselekedetnek. Legfájóbb emléke édesanyjához kötődik, aki egy gyenge pillanatában kérdezte meg tőle, hogy miért nem halt meg inkább? Martin azonban mostanra már megnősült, webdesigner-ként dolgozik, és könyvet írt életéről.

Olvasás közben a legelső dolog, ami eszembe jutott az az volt, hogy ez rosszabb, mint a halál. Belegondolni is rossz, hogy mit érezhetett akkor, amikor felébredt, és senki sem tudta, hogy ott van. Számtalan kommunikációra vonatkozó kísérletét pedig figyelembe sem vették, mert az emberek nem hisznek a csodában. Azonban Martin bebizonyította, hogy csodák már pedig léteznek, hiszen ahogyan betegségének okát, úgy a felgyógyulását sem tudták az orvosok megmagyarázni. Szerencséje volt, amikor egy fiatal ápoló felfedezte, hogy talán kapcsolatba próbálna lépni, és érti, amit mondanak neki. Bár nem volt benne biztos, de ezzel Martin és családjának egész életének a kimenetelét meghatározta.

A regény sok érdekes gondolatot vet fel, hiszen Martin testébe bezárva nagyon sok mindenen elgondolkodott. Talán a legjelentősebb a szerelemmel kapcsolatos volt. Ahogyan minden embernek, úgy neki is igénye volt arra, hogy érezze, valaki szereti őt, és kötődik hozzá. Nemcsak úgy törődik vele, ahogyan a testvérei, szülei, vagy esetleg az ápolók, hanem úgy igazán szereti őt. Élete során sok párkapcsolatot megfigyelt, és nagyon érdekes következtetéseket vont le. Látszott az is, hogy néhol még kissé gyerekes volt a gondolkodása, hiszen bár felnőtt férfi teste volt, de lélekben még gyerek volt. Ő ugyanis nem tudta úgy megtapasztalni a dolgokat, ahogyan egy hétköznapi tinédzser, és ebből következően másképp is gondolkodott. Az évek előrehaladtával azonban ez is változott.

Egy másik, de sokkal inkább sokkoló része a könyvnek a bántalmazásokkal foglalkozott. Megdöbbentő volt számomra, hogy olyan emberek, akik azért tanulnak ápolónak, hogy később másokkal foglalkozzanak, milyen durvaságokat követtek el. Sok kegyetlenséget tettek, amit szintén szó nélkül kellett elviselnie. Nem tudott senkinek sem szólni, amikor túl forró volt a tea, vagy nem volt éhes, de tömték bele az ételt már csak azért is, sőt olykor meg is verték, ha nem evett. Nincsenek rá szavak, mi több ez a fajta terror tönkreteszi az embert lelkiekben. Elképesztő, hogy ezek az emberek mennyire könnyen visszaéltek a hatalmukkal egy olyan ember felett, aki teljesen tehetetlen. A szexuális erőszak esetén el nem tudom képzelni, hogy az elkövető számára miért volt kielégítő, vagy mit érezhetett. Martin számára pedig az volt a legrosszabb mindezekben, hogy csak egy eszköz volt számukra. Eszköz arra, hogy kiéljék a brutalitásukat, majd pedig csendben távozzanak.

A regényben egyetlen egy dolog volt, amellyel nem voltam teljes mértékben elégedett. Az pedig a könyv befejezése volt, ugyanis számomra nagyon hirtelen lett vége. Nem néztem meg előre, hogy a végén képek lesznek, és meglepetés volt a fotósorozat. Én még 15 oldalnyi szövegre számítottam, és ez kicsit hiányzott is nekem. Kicsit befejezetlennek éreztem a történetet, hiszen Martin életének még nincs is vége, de érdekelt volna még egy epilógus, hogy hogyan is élt tovább az esküvő után. Mindezekkel szemben nagyon elégedett voltam a regény szerkesztésével és felépítésével. A kiadó nagyon precíz munkát végzett, és az időszakos visszaemlékezésekkel, kitekintésekkel nagyon részletesen ismertették a helyzetét. Az igazság az, hogy szórakoztató volt olvasni könyvet, mert bár egy félelmetes történet, de felépítésnek köszönhetően élvezet volt az olvasása.  

Valójában örülök, hogy elolvastam a könyvet, mert sok mindenre felhívta a figyelmemet. Olyan dolgokat tapasztaltam meg, amelyeken korábban el sem gondolkodtam. Martin története egy csoda, amelyben a Szellemfiú elkezd kommunikálni, majd szép lassan újra megszólal. Megható eseménysorozat, és felhívja a figyelmet arra is, hogy mennyire fontos a kitartás és a kemény munka. Egy reményvesztett életből egy egészen nem hétköznapi életet teremtett magának az által, hogy soha nem adta fel. A sok erőfeszítés meghozta az eredményt, és éppen ezért volt hasznos a regény elolvasása. Kitűnő példa arra, hogy a legnehezebb helyzetekből is van kiút.