A napokban láttam egy humoros mémet, amely arról szólt, hogy mi mindent is használhatunk könyvjelzőként. Nem tudom, hogy a legtöbben hogyan vannak, de nekem folyamatosan változik, hogy éppen mivel jelzem, hol járok. Soha sem szoktam behajtani a lapokat, de valójában nem vagyok rosszul ettől a szokástól. Szimplán nem szeretek kárt okozni a könyvekben, de aki így jelzi, hát hajrá. Az említett mémen azonban jól szórakoztam, bár vannak közöttük eléggé abszurd ötletek is, mint például: a kezed, barátod keze, ellenséged keze vagy esetleg a dinoszaurusz láb. Azonban ennek köszönhetően kedvet éreztem ahhoz, hogy összeszedjem mi mindent is használtam már könyvjelzőként. A lista hosszú, sőt néhányat rendszeresen használok is. 

Kupon: Éppenséggel a napokban kaptam meg ajándékként Fredrik Backman  A hazavezető út minden reggel egyre hosszabb c. könyvét, amelyhez járt is egy kupon és mivel régóta szemezgettem a kötettel, ezért el is kezdtem olvasni. A kezem ügyébe kerülő első könyvjelzőnek alkalmas tárgy pedig a kupon volt. Azóta se használtam fel, de könyvjelzőként igazán hasznos volt.

Zsebkendő: Régi és bevált módszer nálam, mert szinte mindig tartok magamnál tiszta zsebkendőt. Ezekkel pedig nagyon egyszerű jelölni, hogy hol is jártunk.

Post – it: Még a gimnáziumi éveim alatt használtam ezt a módszert. Rendszeresen azt csináltam, hogy post – it-et félbehajtottam és az lett a könyvjelzőm. Gyakran üresen hagytam, de akár ki is lehet dekorálni. Művészi tehetség hiányára azonban az utóbbival nem igazán éltem.

Könyvborító: Szeretem azokat a regényeket, amelyekhez jár külön könyvborító, de soha sem szeretem, ha összegyűrődik, vagy elszakad. Általában véve ez minden könyvemre igaz, de a borítók nagyon alkalmasak könyvjelzőnek is.  

Falevél: Ha már művészetet említettem, akkor kénytelen vagyok megemlíteni a faleveleket. Gyerekként többször is gyűjtöttem és lapítottam ki faleveleket, de valahogy soha sem tudtam mire használni. Pedig ez is tökéletesen alkalmas könyvjelzőnek, bár egy idő után darabokra hullik.

Fénykép, képeslap: Szintén kedvelt módszerem fényképet vagy képeslapot használni könyvjelzőként, mert valahogy könnyen kéznél van, és még mutatós is. Pontosabban a legtöbb esetén vannak emlékeim, így gyakran nosztalgikus hangulatom támad.

Kártya: Hasonló az előzőekhez, de valamivel másabb. Szinte már hagyományos könyvjelzőnek is mondhatjuk, mivel nagyon sokféle kreatív és színes kártyát találni. Ezeket pedig szintén használhatjuk könyvjelzőnek.  

Ceruza, toll, radír: Az egyetemi éveim alatt volt jellemző rám, hogy az éppen aktuális szakkönyvekben ceruzával, tollal vagy esetleg radírral jeleztem, hogy hol jártam. Én ezeket szimplán benne hagytam, amely leginkább gyors és egyszerű módszer volt.

Okostelefon: Most biztosan sokan néznek rám, hogy mégis mire gondolok, hogy okos telefont használok könyvjelzőként. Azonban ezt inkább arra szoktam használni, hogyha egy tetszetős mondatot olvasok, akkor az lefényképezem, így utólag könnyebben megtalálom. Természetesen oldalszámmal együtt, így egy – egy 500-600 oldalas könyv esetén nem kell keresgélnem, hogy hol is olvastam azt a jó mondatot.

Végezetül már csak egy kérdés. Neked milyen bevált módszered van?