Legutóbb Hollandia két jellegzetes könyvtárát ismerhettük meg, most viszont kissé délebbre utazunk. Úti célunk Svájc, amely egyébként az egyik kedvenc országom az alpesi tájaival és nyugalmat árasztó zöld területeivel. A Sankt Gallen-i kolostor évszázadokon át Európa egyik legjelentősebb apátsága volt, sőt 1983 óta a világörökség részét is képezi. Összességében azt mondhatjuk, hogy található nagyon sok régi könyvtár Európában, és a Sankt Gallen-i könyvtár is köztük van, de kevés olyan gyönyörű, mint amilyennel ez a kolostor rendelkezik.

A Sankt Gallen-i könyvtár Svájc egyik legrégebbi könyvtára, amely 719-ben lett alapítva. A legenda szerint egy ír szerzetes érkezett a területre 613 körül, és egyedül élt egy remetelakban. Halála után, körülbelül 100 évvel később alapították meg a kolostort, ahol helyet kapott a mai napig is egyik legnagyobb turisztikai látványosságú könyvtár is. A kolostort és a várost is Gallusról nevezték el, akit halála után szentté is avattak.

A kolostor története azonban még nem ért ezzel véget. Bár mai napig is jelentős, de a középkorban a kulturális élet egyik fellegvára volt. Híres volt az oktatásáról és kéziratmásolásáról, amelyet tovább növelt az is, hogy gazdag családok sarjai csatlakoztak a szerzetesekhez, és ez által még befolyásosabbá váltak. Az ezt követő 300 évben vált a szellemi és kulturális élet központjává Európában.

A kolostor épületeinek jelentős része megsemmisült egy tűzvészben 937-ben, de a könyvtár teljes egészében megmenekült a tűzvész elől. Egyetlen egy kötet sem sérült meg, amely csupán óriási szerencsének tudható be. A mai épületek jelentős része kései barokk stílusban épült a 18. században. Sajnos, kevés maradt meg épségben a középkori épületek közül, de a könyvtár mellett jelentős a szentélyük is. Ez alatt található a legöregebb épületrész, amely a 9. században épült kripta. Itt nyugszik szent Gallus is.

Ahogyan említettem, a könyvtár mellett jelentős a kápolnájuk is. Európa egyik utolsó barokk stílusban épült katedrálisa, amelynek falait csodaszép freskók díszítik. Ezeknek többsége bibliai jelenteket ábrázolnak. Ezek a freskók pedig nemcsak a kápolnában találhatóak meg, hanem a könyvtárban is uralkodóak. A rokokó stílusú könyvtár sokakat lenyűgöz, amelynek látogatása mindenki számára engedélyezett, de annyira védik a könyvtárban található iratokat és berendezést, hogy fényképezőgépet, mobiltelefont bevinni tilos, illetve utcai cipőben sem lehet bemenni. A könyvtár díszítése kissé túlzásnak is érezhető, de az összhatása bámulatos.

A gyönyörű külső mögött azonban több minden is rejlik, ugyanis a könyvtárban számos kincset őriznek. Számos középkori emlékkel rendelkeznek, így például találhatóak kódexek vagy gregoriánus énekek a könyvtárban, amelyben körülbelül 150 ezer kötet található. Ezek közül közel 2100 darab kézzel írott. Nem hiába volt híres a kéziratmásolásáról a kolostor, hiszen a mai napig is megmaradt több kézzel írt kötetük is. Jelentős számú kötetet őriznek a középkorból is, amely már önmagában is egyedülálló.

A könyvtár nyitva áll az érdeklődők előtt, de a közül 150 ezres gyűjteményből mindössze 30 ezer kötet tekinthető meg. Az ok pedig egyszerű, hiszen többségük olyan értékes, hogy nem engedélyezett akárkinek a megtekintés, illetve túlságosan védik a köteteket a jelenlegi állapotaik megőrzése végett. A Sankt Gallen-i könyvtár rendelkezik az egyik leggazdagabb és legöregebb gyűjteménnyel, valamint az csodálatos környezete miatt is már több mint 30 éve a világörökséghez tartozik.