Egyre többet hallani az „újmédia” kifejezést és annak káros hatásait. Többek között azt, hogy tönkreteszi az emberi kreativitást főleg a fiatal korosztályban. Sokan vádolják az ifjúságot azzal, hogy egész nap csak a tévé vagy az internet előtt ülnek. Azonban kérdés, mennyire káros ez számukra?

Először is tisztázni szeretném azt, hogy ma mit is értünk „újmédia” alatt, mitől számít újnak a média? Leginkább a digitális technológiának köszönhetően létrejövő termékek tartoznak ide. Ilyen például az okostelefon, iphone, ipad, a digitális televízió, sőt sokan az online rádiózást is ide sorolják. Újmédia alatt az internet kapcsolatra használható termékeket értjük, de ezen belül is ide tartozik az interaktív újságírás, a különböző blogok, hírportálok, amelyeket különféle digitális tartalmakkal tesznek sokszínűbbé.

Sokan panaszkodnak arról, hogy az internet elbutítja az embereket, főleg a tinédzsereket, akik akár több órán át, sokszor éjszakába nyúlóan képesek „a neten lógni”. Azonban kérdés, hogy mennyire igaz ez az állítás? Kétségtelen, hogy van benne igazság, hiszen bátran ki merem mondani azt, hogy mindenféle állításnak van igazság alapja. A címben az szerepel, hogy az újmédia megöli a kreativitást. Itt történetesen arra gondolok, hogy a mai korosztályban már egyre kevesebb a személyes kontaktus az emberek között, sokan csak a közösségi oldalakon keresztül, vagy skype-on tartják a kapcsolatot egymással. A fiatalok egyre kevesebbet járnak össze, és egyre többen ülnek a televízió vagy a számítógép előtt. Bár én azt tapasztalom, hogy az előbbi már egyre inkább háttérbe szorul, hiszen egyre kevesebben néznek tévét ebből a korosztályból, de annál többen pótolják be mindezeket az interneten. Azonban kérdés az, hogy mennyire káros ez számukra? Az internet a XX. század legjobb találmánya, de mint minden, ez is rengeteg káros hatással rendelkezik. Számtalan lehetőséget tartalmaz, de kétséges, hogy mennyire élünk vele.

Tekintsünk példaként az interaktív újságírásra. Számtalan lehetőség nyílt meg az újságírásban az internetnek köszönhetően. Korábban a nyomtatott sajtó haldoklott a televízió és rádió miatt, de az internet lehetővé tette számukra a különféle digitális tartalmakkal való felruházást. Két oldalról tudom nézni ezt. Egyrészt fantasztikus dolog az, hogy a szöveg mellé videókat tudnak csatolni, akár hitelesítve az anyagot, akár kiegészítő tartalomként. Másrészről azonban a nyomtatott sajtó esetén az emberek elolvasták a híreket, tudósításokat, riportokat és maguk képzelhették el a dolgokat. Az olvasásnak köszönhetően saját fantáziájukat használhatták, ahogyan volt ez a könyvek olvasása esetén is. De sok esetben az emberek csak a digitális tartalmakat nézik meg és a szöveget egyáltalán nem olvassák el. Kétségtelen, hogy a mai kor embere lusta. Én nem azt mondanám, hogy az internet elbutítja az embereket, vagy megöli a kreativitásukat, hanem sokkal inkább azt, hogy ellustulnak az emberek ennek a hatására.

A fiatalok úgy gondolkodnak, hogy mindig az egyszerűbb és könnyebb dolgokat választják.  Az internet pedig nagyon sok esetben megkönnyíti a helyzetüket. Középiskolásként az ember nem gondolkodik egy verselemzésen vagy egy regény értelmezésén órákon át, hanem pár másodperc alatt megkeresi azt az interneten. Könnyebb így, mint inkább gondolkodni. Persze sokaknak nem is lesz szükségük arra, hogy tudjanak verset elemezni vagy hasonlóakat, de ez csak egy példa a sok közül.

Az újmédia számtalan lehetőséget ad az embereknek, csak tudniuk kell vele élni. Temérdek weboldal van, ahol az emberek kiélhetik a kreativitásukat, vagy megoszthatják másokkal gondolataikat, alkotásaikat. Például a youtube-on keresztül számtalan amatőr énekes vált hirtelen ismertté, de ide sorolnám a különféle blogokat is. Azonban talán a legnagyobb gond az, hogy a fiatalok többsége nem az előnyeit használja ki, hanem inkább játszanak órákon át online játékokkal, naphosszat csetelnek barátaikkal, aktuális „szerelmükkel”, vagy néznek idióta műsorokat. Ezek azok a dolgok, amelyek tényleg agyzsibbasztóan hatnak a szülőkre, és amiért kimondják, hogy az internet káros gyermekükre nézve.