2014. júl 10.

21. század, modern kori rabszolgaság – vagy megszoksz, vagy megszöksz

írta: tees06
21. század, modern kori rabszolgaság – vagy megszoksz, vagy megszöksz

Ha azt mondják, hogy rabszolgaság akkor legtöbben láncra vert emberekre gondolnak, akik kemény fizikai munkát végeznek annak ellenére, hogy az éhhalál szélén állnak. De mindezek mellett hisszük, hogy ma már nem létezik rabszolgaság. Legalábbis nem ebben a stílusban, próbáljuk ezt hinni.

A munkanélküliség minden évben komoly problémát jelent, bár a legutóbbi KSH adatok szerint 8 %-ra csökkent a munkanélküliek száma. Idén március és május között 104 ezerrel kevesebb volt a munkanélküli, mint egy évvel korábban, vagyis 2,5 %-al csökkent a munkanélküliségi ráta. Bár ez pozitívan hangzik és a 8 % kevésnek tűnik, azonban még így is rossz a helyzet. A munkanélküliség általában egy területre koncentrál, ahol kevés a lehetőség. Az ország keleti felében egyre kevesebb a lehetőség, de ezzel szemben nyugaton egyre jobb. Sokan azonban nem mernek váltani, ezért inkább szenvednek és napról napra élnek egy olyan település, ahol tudják, hogy nincsen semmilyen kiút, és úgy hiszik, hogyha már munkád van, akkor örülj, ne panaszkodj.

Sajnos éppen ezeken a területeken használják ki a munkáltatók a munkavállalókat, hiszen tudják, hogy nincsen túl sok lehetőségük. Ekkor fordulnak elő olyan törvénytelenségek, hogy megvonják a túlórák kifizetését, nem engednek el szabadságra, vagy már szimplán a felvétel idején közlik, hogy nem fizetnek a próbaidőre. Ezek pedig könnyedén megtörténhetnek és meg is történnek. Persze az is igaz, hogy ezek az emberek nem 200-250 ezres fizetést kapnak, hanem minimálbért vagy még annál is kevesebbet, hiszen a munkáltató a kiskapukat megtalálja, vagy szimplán nem érdekli őt a törvény betartása, mert ha meg is büntetik, még akkor is jobban jár.

Ma Magyarországon ez a hátrány leginkább a fiatal pályakezdőket, a gyesről visszatérő anyukákat és a 40-50 közöttieket érinti. A munkáltatók imádják kihasználni a pályakezdőket, mondván, hogy nekik még nincsen tapasztalatuk és a tanuló pénzt meg kell fizetni. A gyakornoki munkát senkinek sem kell bemutatni, azonban azt már kevesen tudják, hogy azok nem végezhetnek gyakornoki munkát, akik már befejezték tanulmányaikat. A munkáltatók azonban ezt mégis kihasználják, és sokan csak azt hangoztatják, hogy be kell dolgoznod magadat. Ez pedig azt jelenti, hogy dolgozz nekik teljes munkaidőben ingyen és bérmentve. Egy friss diplomás pályakezdő, aki idén végzett elmondta, hogy már tanulmányai mellett is volt állásinterjún, azonban elkeserítő a helyzet: „Az első interjúmon közölte velem a nő, hogy én semmit sem tudok. Ezt abból vonta le, hogy megkérdezte a koromat és mikor megtudta, hogy 21 éves vagyok, akkor elszörnyedt és visszakérdezett, hogy miért akarok dolgozni ilyen fiatalon? Természetesen az önéletrajzomat és a referencia munkámat meg sem nézte, de állította, hogy tapasztalatlan vagyok. Azonban ajánlott nekem munkát, minimum 8-9 hónap gyakornoki meló. Nem mentem bele.” A gyakornoki munkát rengetek munkavállaló szereti, mivel ez idő alatt ki tudják ismerni a dolgozókat, de az már más kérdés, hogy semmit sem fizetnek érte. Azzal sok friss diplomás egyetért, hogy még nincsen meg a kellő tapasztalatuk, de ettől függetlenül nekik is kell fizetniük a számlákat és enniük is kell valamit. Nem tud mindenki a szülőre támaszkodni, mert a többség nincsen abban a helyzetben.  Szintén ugyanaz a friss diplomás fiatal mesélte, hogy nem ez az egyetlen egy hely, ahol nem akartak fizetni: „Egy másik cégnél munkát is ajánlottak minimálbérrel. Két nyelvvizsgával és diplomával kevésnek gondoltam a fizetést, de mégis  úgy hittem, hogy ez is jobb mint a semmi. Tapasztalatszerzésnek megteszi és majd lesz jobb is. Azonban pár nappal később kiderült számomra, hogy a cég a próbaidő leteltéig nem akar szerződést írni, így fizetni sem akar a próbaidőre. Persze mindezek mellett továbbra is érkeztek a pályázók arra az állásra, amit már betöltöttem. Később ők vállalták, hogy fizetés nélkül dolgoznak próbaidő alatt, én nem tettem, talán rosszul döntöttem?”

Pawel_Kuczynski_1311_25.jpg

És hogyan jön ide a modern kori rabszolgaság? Pontosan úgy, hogy a munkáltató ingyen dolgoztatná az embereket, de „csak rövid ideig”, majd utána akár el is küldheti őket és jöhet más a helyükre. Kicsivel jobb a helyzet akkor, amikor kapnak valami kis pénzt a munkavállalók, de az elvégzett feladatokhoz mérvén eléggé keveset. Többen panaszkodnak arra, hogy szalag mellett dolgoznak, és nem mehetnek ki szünetre sem. Minden nap 8-12 óra munka és egyszer van szünet. Akkor kell mindent elvégezni, mindezt pedig nettó 80 ezer forintért. De mégis rengetegen mennek és csinálják. Miért? Mert nincsen más lehetőségük és így vagy úgy, de szükség van a pénzre. A munkaügyi központban ugyanis olyan kevés segélyt adnak, hogy az semmire sem elég. A Kormánynak pedig tennie kellene valamit. Nem azt mondom, hogy több segélyt kellene adniuk, hanem hogy jobb körülményeket kellene biztosítani a munkavégzéshez és erősebben szabályozni a munkáltatók kötelezettségeit. Azonban ez csak álom marad és ebben már senki sem reménykedik. A munkavállalás harcában ugyanis a kisember elveszik, legyen akármilyen tehetséges is.

A modern rabszolgaságról pedig még egy elgondolkodtató példa jut eszembe. A Kormány nagy sikernek könyveli el azt, hogy csökkentették a munkanélküliek számát. Azonban azzal a ténnyel már nem dicsekednek, hogy ez leginkább a közmunkaprogramnak köszönhető. A legtöbb ember ugyanis ott kapott állást, ami napi 8 óra munka után havi 47-49 ezer forintot jelent. A legtöbb esetben azonban kemény fizikai munkát végeztetnek a dolgozókkal. Van, ahol földművelést történik, és nyáron a tűző napon dolgoznak akkor, amikor akár 40°C is lehet. Azt pedig csak mellékesen jegyzem meg, hogy a segély számukra alapból 20 ezer forint, amit akkor is megkapnának, ha nem vállalnák a közmunkán való részvételt és megvan egy évben az egy hónapos munkaviszony. Ez pedig azt jelenti, hogy 27-29 ezer forintért dolgoztatják az embereket a nyáron is a hőségben.

Mindent összevetve felmerül bennünk a kérdés, hogy egy ilyen helyzetben mit tudunk csinálni? - Hogy mit? Nagyon is sok mindent, legelőször is nem hagyjuk magunkat megalázni, kihasználni. De itt máris felvetődik a probléma és el is bukott a történet – modern rabszolgaság, a 21. század szabad, demokratikus Európájában, Magyarországon, minimálbérért, megalázva. Erre mondják azt, hogy vagy megszoksz vagy megszöksz.

Szólj hozzá

minimálbér pályakezdők modern kori rabszolgaság friss diplomások