Évről – évre figyelemmel kísérem a felvételi pontok változását és az elmúlt két évben eléggé elszomorító volt a helyzet. Néhány évvel ez előtt a gimnáziumban kezdtem el figyelni, amikor még én is felvételi előtt álltam. Majd miután bekerültem a megcélzott szakra, már csak kíváncsiságból követtem. Érdekelt, hogy milyen feltételeket kellett teljesíteniük azoknak, akik azon az évben megkezdhetik a tanulmányaikat. Sajnos idén is az a helyzet, mint ami az előző évben, hogy rémisztően alacsonyak a pontok. Mire jó ez? Egyáltalán minek a következménye?

Tavaly és idén is megfigyelhető az, hogy egyre több szakra elegendő volt a minimum ponthatár. Idén ez 260 pont volt, amit valljunk be nem bonyolult feladat megcsinálni. Úgy hiszem, hogy az idei és a tavalyi érettségi sem volt annyira nehéz, hogy ennyire le kellett volna csökkennie a ponthatárnak. Az alacsony pontok okaként először gondolhatunk arra, hogy kevesebben jelentkeztek a főiskolára, egyetemre mint a korábbi években, azonban ha megnézem a felvi.hu statisztikáját, akkor rájövök, hogy ez nem igaz. Bár csökkent a felvételizők száma, mégis jelentős maradt. 2012-ben összesen 110 616 felvételiző volt és ebből bekerült 80 136 ember. 2013-ban bár csökkent a felvételizők száma, mégis 95 447 ember felvételizett, de ebből csak 5 ezerrel kevesebb került be mint 2012-ben. 2014-ben pedig összesen  106 175 jelentkező volt. Ez majdnem annyi, mint a 2 évvel ez előtti szám, de a ponthatárok mégis csökkentek.

A korábbi években az alacsony pontok leginkább az informatikai és mérnöki képzéseket érintett. Ott ez leginkább azért volt jellemző, mert sok ember vettek fel, de utána magas volt a lemorzsolódás. Ezzel szemben a bölcsész, társadalomtudományi vagy pedagógiai képzéseken magasabb ponthatár volt, de jóval alacsonyabb is a lemorzsolódás. Nagyobb valószínűséggel diplomázik le az egyén egy pedagógiai képzésen, mint egy műszaki képzésen. Most azonban szinte megegyeznek a pontok ezeken a szakokon, ami leginkább 260-270 körül mozog. A pesti egyetemeken és főiskolákon magasabb, de vidéki intézményekben ritka ahol ettől több pont kellett volna. Tavaly arra gondoltam, hogy azért esett vissza ezeken a képzéseken is a ponthatár, mivel újra elindították az osztatlan tanári képzést, és akik korábban magyar, történelem, anglisztika, ének zene vagy akár germanisztika képzésre jelentkezett, az inkább választotta az osztatlan képzést. Ebben talán van valamennyi igazság, de bennem erősen felvetődik az a kérdés, hogy miért indítanak még mindig a bolognai rendszerhez hű tanári mesterképzésre megalapozó BA és BSc képzéseket, hogyha a diploma után nem mehetnek tanári képzésre. Természetesen nemcsak tanári mesterképzésekre felvételizhetnek, de nem látom értelmét. Egy anglisztika vagy germanisztika képzés után a hallgató elmehet fordító és tolmács mesterre, bár még ott is két nyelv szükséges a szóbeli és írásbeli felvételi során. Azonban mit csinálhat egy hallgató magyar vagy ének zene alap diplomával? Szinte semmit sem és ez így igaz. Azokat a képzéseket a tanári osztatlan szinte ellehetetlenítette.

Egy fontos kérdést felvet alacsony ponthatár. Az 500 ponthoz képest a 260 pont az egész felvételi rendszernek mindössze az 52 %-a. Ez pedig nem túl sok, amit elvárnak az érettségizett diákoktól ahhoz, hogy sikeres felvételijük legyen. Nekem nem egy olyan ismerősöm van, aki tavaly vagy tavaly előtt bekerült egyetemre, főiskolára és egy éven belül ott hagyta, mivel nem bírta és nem tudta teljesíteni a feltételeket. Persze mindig esnek ki emberek a rendszerből, de vajon mi lesz a helyzet ebben a szituációban? Azok az egyének, akik éppen minimum ponthatárral bejutnak, nem biztos, hogy számukra a tanulás lesz az elsődleges. Én személy szerint az idei évben diplomáztam, de mivel párhuzamosan vittem két szakot, ezért még utolsó évben volt egy két első éves tárgyam. Korábban az órarendben való ütközés miatt nem tudtam teljesíteni, és iszonyatosan meglepődtem akkor, amikor találkoztam az első éves hallgatókkal. Ők akkor 300 pont körül jutottak be, de a legtöbbjüket nem érdekelte az óra, hanem inkább mentek bulizni és lógtak ahonnan csak tudtak. Mindig találtak kifogást arra, hogy miért nem voltak órán vagy miért nem kedvelik az adott tanárt. Mindezek mellett azonban nagyon nagy szervezőképességgel lettek megáldva, ugyanis facebook-on mindig szervezték a jobbnál jobb szakestélyeket, főleg úgy, hogy voltak szakestély próbák, beharangozók, szakestélyek, sőt még after partik is. Na, már most ezek a hallgatók biztosan nem fogják elvégezni a szakukat és nem hinném, hogy az adófizetők pénzéből az ő képzésüket kellene finanszírozni. Ezek után a most bejutott minimum pontokkal lévő hallgatóktól mit várjunk el?

Egy jelentős probléma a ponthatárok miatt az, hogy egyre könnyebben szerezhetnek egyre butább emberek is diplomát. Ez pedig a diploma elértéktelenedéséhez vezet. Egyre több olyan embernek van diplomája, aki azt se tudja, mit akar az élettől vagy csak azért csináltak meg egy képzést, mert más nem volt. Így kevesebbet ér a diploma, mivel úgy fogják venni, hogy már ez is egy alap dolog lesz, mint korábban az érettségi. Továbbá pedig ha nem szerzik meg a diplomájukat nyelvvizsga miatt, akkor azzal az egész iskolát és a felsőoktatást járatják le. Mondván, hogy nem megfelelő az oktatás.  

Mindezeket követően azonban van egy bökkenője a felvételi rendszernek. Ez pedig nem más mint a hallgatói szerződés. Azok a hallgatók, akik most és tavaly is bekerültek szinte minimum ponttal és felbe hagyják a tanulmányaikat, vagy nem tudják elvégezni, ők fizetni fognak. A felsőoktatás drága és minden családnak megterheli a családi kasszát, de egy esetleges teljes képzés kifizetése nem könnyű. Persze vannak, akik könnyedén kifizetik és általában őket nem is érdekli, de akkor sem hiszem azt, hogy olyan embereknek kellene a kormánynak finanszírozni a tanulmányait, akik csak ki akarják élvezni a fősulis vagy egyetemi éveiket és 3 – 4 év alatt nem tudnak megcsinálni egy középfokú nyelvvizsgát. És ekkor jönnek azzal, hogy a felsőoktatásban nem megfelelő a nyelvoktatás. Na persze, mert ha az lenne, akkor oda bejárnának az afterok után. Szóval mindent összegezve, mire is jó ez az irreális alacsony pontszám? Szinte semmire, ad egy-két jó évet sok fiatalnak, de utána lehet sokan fizetni fognak kamatostul a Kormánynak.