2015. feb 08.

Mindig a legjobb emberek kapják a legrosszabbat

írta: tees06
Mindig a legjobb emberek kapják a legrosszabbat

Cím: Tündérmese kis szépséghibávalfoto-2.jpg

Szerző: Mittelholcz Dóra

Kiadó: Libri Könyvkiadó Kft.

Oldalszám: 230

Kiadás éve: 2014

Nehezen kezdek bele ebben a bejegyzésbe, mivel nem volt ez a legszebb olvasmány. Sok olyan dolgot olvastam, amire nem számítottam, és nehéz visszaadni ezt egy értékelésben. Mittelholcz Dóra újságíró volt, aki barátai biztatására írta meg történetét. Legfőbb célja az volt, hogy történetén keresztül ismertesse meg az emberekkel a rák borzalmait. Azonban nem egy panaszáradatot olvashatunk, hanem rengeteg elgondolkodtató gondolatot.

Mittelholcz Dóra négy éves küzdelmét írja le könyvében, amely során megismerkedhetünk a betegség különféle fokozataival. Azzal, hogy mi mindenen kell keresztülmennie egy fiatal nőnek azért, hogy életben maradhasson. Mindvégig hisz a gyógyulásában, és ha időnként el is hagyja önmagát, mindig van benne annyi erő, hogy újrakezdje. A rák tönkretette az egész életét, és sok fájdalmas műtéten esett át, amelyek következtében egy teljesen új életét kellett kialakítania. Nem könnyű dolog, de ő ezt is megoldotta.

A kötet története egyáltalán nem pozitív. Számos olyan dologgal találkozunk, ami elrettent. Azonban a szerző hozzáállása a betegségéhez nagy pozitívum. Ahogyan már említette, nem omlik össze, hanem le akarja gyűrni a rákot. Nem adja fel, és mindig hisz abban, hogy van még olyan kezelés, gyógyszer, ami használhat. Az eltelt négy év alatt hol jobban van, hol rosszabbul, de még párra is talál. Dolgozik, és élvezi az életet annyira, amennyire engedi a betegsége. Mindezekkel példát mutat, és elgondolkodtat, hiszen nap mint nap találkozni olyan emberrel, aki apróság miatt panaszkodik: elhagyott a párom, megfáztam, nem találok munkát, vagy éppen túl stresszes a jelenlegi munkahelyem. Tulajdonképpen csak akkor vesszük észre a dolgok értékét, amikor elveszítjük, és vagy nem kaphatjuk, vagy csak nagyon nehezen kaphatjuk vissza.

Számomra a könyvben az egyik legmegrázóbb nem a rák okozta fájdalom és szenvedés volt, hanem az, ahogyan egyes kórházi alkalmazottak a beteghez álltak. El kellene az empátia egyes nővérekbe és orvosokba. Azonban mindezek mellett megdöbbentő volt azt is látni, hogy mennyire nincsen rendben az egészségügy. Nincsen pénz, nincsen mindenhol  megfelelő felszerelés, ezért a betegeket mindig abba a kórházba küldik, ahol neki épp megfelelő lesz a kezelés. Mittelholcz Dóra több kórházat is megjárt, és számos orvossal találkozott, de ez mégsem segített neki a rák legyőzésében. Bár a könyv megjelenésekor még nem lehetett tudni, de én most már tudtam, hogy sajnos Dóra nem tudta legyőzni betegségét. Példát mutatott, végig erős maradt és mosolygott. Nem volt pesszimista, és nem a dolgok rossz oldalát nézte.

Folyamatosan egy gondolat járt a fejemben a könyv olvasása során, mégpedig az: mindig a legjobb emberek kapják a legrosszabbat. Nem kívánok senkinek sem ilyen betegséget, de a tapasztalataim azt mutatják, hogy mindig a legkedvesebb emberek betegszenek meg, és ez elszomorít.  Ez a könyv azonban nem teljesen a rákról szólt, hanem inkább az életről. Az élet kegyetlen, és mindig váratlanul történnek a legjobb és legrosszabb dolgok is. Soha sem számíthatjuk ki azt, hogy mi fog történni, és a nagy napok az életünkben hirtelen jönnek, amelyeket nem befolyásolhatunk. Azok a napok, amelyek mindent megváltoztatnak bennünk, vagy az életünkben, nem fokozatosan fognak jönni, hanem pofonként. Mittelholcz Dóra sokat szenvedett, de boldogan élt a betegsége ellenére is. Ez az, amit meg kell látni ebben a könyvben, és ezt kell tanulságként is leszűrni. 

Szólj hozzá

könyv Mittelholcz Dóra Tündérmese kis szépséghibával