The Walkind Dead félévadzáró
Kissé vegyes érzéseim vannak a hatodik évaddal kapcsolatban, mert kaptunk iszonyat izgalmas részeket, illetve kissé unalmasabbakat is. Változó volt az évad első felében az egyes részek intenzitása, de kétségtelen, hogy régen volt már ennyire izgalmas évadkezdés, illetve évad. Most nagyon odatették magukat a forgatókönyvírók, és megpróbálták az előző évadokat lepipálni. Tény, hogy az ötödik évad gyengébbre sikerült, és nekem mindössze Beth halála maradt meg, amelyet mellesleg mai napig is bánok. Ő pont az a karakter volt, aki éppen kezdett kibontakozni, és válhatott volna belőle is egy Glenn vagy Carol. Erre bumm, kapott egy golyót a fejébe.
Térjünk vissza a hatodik évad eseményeihez. Nagyon gyorsan pörögtek az események ebben a szezonban, amelyet nézőként is érezhettünk. Szinte nem is unatkoztunk, sőt az első 2-3 rész annyira a képernyőhöz szegezett, hogy alig vártam a folytatást. Izgalmas volt az, ahogyan elbukott a zombi csordának az elterelési hadművelete, de a valódi veszélyt az emberek jelentették. A második rész nekem a hatodik évad eddigi csúcsa volt. Meglepett, egyáltalán nem számítottam ilyen kivitelezésre. Érezni lehetett azt, hogy nemcsak jó csapatok élnek túlélőként, de hirtelen jött a támadás. A magukat farkasoknak nevező csapat eléggé kegyetlenül elbánt a városlakókkal, de Carol rendesen elintézte őket. Végre megmutatkozott az, hogy ő nem egy naiv háziasszony, aki csak azért maradt életben, mert segítették. Nagyon jól játszotta ezt a szerepet, és sikerült neki az emberek bizalmába férkőzni. Nekem nagyon bejött az a maszk, amit ő viselt. Tipikusan azt példázta, hogy ebben a világban már nem lehet akárkiben megbízni. Megérte megjátszania magát, és a félévad végén is megmutatkozott az, hogy igaza volt. Nem lehet akárkiben megbízni, és mindenkiből a jót feltételezni.
Az évad egyik csalódása számomra Morgan története volt. Értem ám, hogy kellenek az ilyen visszaemlékezések is, meg lényegében értelmet ad annak, hogy mit miért tesz egy adott karakter, és ez által sokkal jobban megértjük, de nekem sok volt. Nem éreztem úgy, hogy ilyen hosszan értelme lett volna. Rövidebben is össze tudták volna foglalni, és akkor némely részletet kevésbé untam volna, mert ez az epizód több mint egy órás volt. Sok mindent megtudtunk belőle, de voltak az évadban több olyan kihagyás, amire sokkal kíváncsibbak lettünk volna.
Nagyon tetszett az is az évadban, hogy most ismét elváltak bizonyos karakterek sorsa. Kell a különválás, és az hogy egy – egy karaktert külön – külön követünk, csak még több izgalmat hoz. Én pedig többek között ezért is nézem a sorozatot, mert iszonyatosan megragadja a figyelmemet, és nagyon jól alakítják a történetszálakat. Sok szereplő van benne, de mindenkinek nyomon követhetjük az életét. Ezt nagyon ügyesen oldják meg, és egyáltalán nem kiszámítható. Azonban azt hozzátenném még, hogy Glenn esetén tudtam, hogy életben fog maradni. Ő nem olyan karakter, akit csak úgy ki lehet írni, és ő amolyan hegy hátán is megélő szereplővé vált az elmúlt 6 évad során.
Túlságosan hiányoltam az évadból Michonne-t, és úgy éreztem, hogy őt most nagyon elhanyagolták. Időnként feltűnt, de nem volt annyira központi karakter, mint korábban volt. Kicsit mintha a háttérben maradt volt. Mindezek mellett Daryl számomra pedig nagyon naiv volt. Sokat tapasztaltak már odakint, és meglepő volt, hogy ilyen gyorsan megbízott a vadidegen emberekben. Nem éppen rá vallott ez a nagy bizalom, de eléggé rá is fizetett. Motorja meg majd csak lesz valahonnan előbb – utóbb.
Rick és Carl szál is érdekesen alakult az évadban. Nekem valahogyan soha sem volt a kedvencem egyikőjük sem, de az eddigi részekben Carl elég felelősségteljesen viselkedett. Eddig leginkább gyerek volt, aki a többiek segítségére szorult, és inkább bajba sodorta magát az ésszerűtlen cselekedeteivel, mint másokat mentett meg. Azonban kétségtelen, hogy felnőtt az évadok során, és eléggé megváltozott. Az utolsó epizódban pedig szintén helyesen cselekedett, és logikusan gondolkodott. Ez a Ron srác pedig egyáltalán nem szimpatikus nekem. Tipikus dühös kamasz, aki próbálja másokra kivetíteni a saját hülyeségeit. Bár ez meg egy olyan érzést kelt bennem, mintha a régi világból maradt „érték” lenne.
Az új szereplők között több is ellenszenves volt. Egyáltalán nem bíztam meg abban a srácban, aki Glennt is bajba sodorta, de Deanna fiában sem. Mindkettő túlságosan önfejű szereplő. Tipikusan olyan karakterek, akik könnyen bajba sodorják magukat és a társaikat. Majdnem az egyik ilyennel volt kapcsolatos az utolsó rész. Ledőlt a torony, és ezzel együtt a biztonságuk is elveszett. Nem sikerült túlságosan erősre ez az epizód, mert nekem a Farkasok támadása sokkal erőteljesebb volt, viszont biztos vagyok abban, hogy durva folytatásban lesz részünk. A rész végén a bónusz videó is sugallja már azt, hogy lesz itt „ne mulass”, és azt hiszem kapunk egy olyan karaktert, aki hasonló lesz, mint a Kormányzó is volt. Ez pedig biztosan újabb érdekességeket fog hozni számunkra mindazok mellett, ahogyan Rick-ék is kimerészkedtek a zombikkal teli utcára. Abban pedig biztos vagyok, hogy Sam hamar be fog parázni, és bajba fognak kerülni.
Összességében sokkal erősebb volt a szezon első fele, mint amilyen a korábbiaké volt. Bőven jutott izgalom, és a dráma sem maradhatott el. Most is nagyszerűen alakították a szálakat a forgatókönyvírók, és nagyon jól tudták kombinálni a különböző karaktereket. Várom a folytatást, és sajnálom, hogy csak februárban érkezik az új rész.