Felvételi kavalkád
Az idei évben elég sok mindennel kellett szembenézniük a felvételiző diákoknak. Mondani lehet azt is, hogy szinte minden hónapra jutott valami. Vagy a felsőfokú szakképzést változtatta meg a Kormány, vagy éppenséggel a keretszámokkal, ponthatárokkal és a hallgatói szerződéssel játszadoztak. Természetesen a diákok sem hagyták magukat és számtalan tüntetésnek lehettünk tanúi, amelyet HÖOK szervezett a diákok segítése végett.
A felvételivel kapcsolatban a diákok akkor jártak a legrosszabbul, amikor a keretszámokkal „dolgozott” a Kormány. A keretszámok folyamatosan változtak az idei évben, majd csak a jelentkezési határidő előtt derült ki a végleges eredmény. Ennek következtében a jelentkezést is kitolták, hogy pár héttel több idejük legyen a diákoknak eldönteni mit is akarnak. Ez azonban nem változtatott a lényegen, hiszen az államis férőhelyek drasztikusan csökkentek az elmúlt évekhez. A kormány kezdetben számtalan szakon meg is akarta szüntetni a támogatott helyeket, de később letett erről. Sokkal jobbnak látta azt, ha inkább önmaga határozza meg a pontokat. A ponthatárok pedig irreálisak lettek, amivel nem biztos, hogy jobban jártak a hallgatók. Én leginkább a kommunikáció és médiatudomány 470-es pontján lepődtem meg, mert a korábbi években sehol sem volt ilyen magas ponthatár ezen a szakon. Bár a ponthatárok évről-évre növekedtek, a legjobb egyetemeken sem voltak ilyen magasak. A Budapesti Corvinus Egyetemen is csak a közelében jártak ezeknek a ponthatároknak, ahová egyébként a legnehezebb volt bejutni szinte minden évben.
|
2010 |
2011 |
2012 |
2013 |
Andragógia |
373 |
398 |
429 |
445 |
Emberi erőforrások |
410 |
449 |
350 (önköltséges) |
460 |
Gazdálkodás és menedzsment |
453 |
457 |
413 (önköltséges) |
460 |
Jogász |
426 |
427 |
467 |
465 |
Kereskedelem és marketing |
453 |
451 |
402 (önköltséges) |
460 |
Kommunikáció és médiatudomány |
441 |
451 |
454 |
470 |
Nemzetközi gazdálkodás |
462 |
463 |
482 |
460 |
Nemzetközi tanulmányok |
461 |
453 |
473 |
465 |
Pénzügy-, és számvitel |
448 |
451 |
390 (önköltséges) |
460 |
Turizmus-vendéglátás |
446 |
451 |
400 (önköltséges) |
465 |
Így tehát felvetődik az a kérdés, hogy akkor most mi is volt a célja ezzel a Kormánynak? Hoffmann Rózsa, oktatási államtitkár szerint az új keretszámokkal az a cél, hogy csak a legtehetségesebb hallgatók kerüljenek be a felsőoktatásba. Szerinte tarthatatlan az a helyzet, hogy a HÖOK tagjai között vannak, akik már 7-12 éve főiskolások vagy egyetemisták. Az állami létszámok csökkentésével pedig az a legfőbb cél, hogy csökkentsék azoknak az adófizetők pénzéből tanuló hallgatók számát, akik amúgy sem végeznék el a szakukat, vagy pedig nem helyezkednének el a későbbiekben a diplomájuknak megfelelően. Ilyen keretszámok mellett pedig a szakokra csak a legjobbak fognak bekerülni.
Jó dolognak tartom azt, hogy csökkentik a keretszámokat és emelik a ponthatárokat, de ezt a fajta módszert én már sokallom. Úgy gondolom, hogy nemcsak a felsőoktatás egyes területein kellene ezt megtenni, hanem akkor mindenhol. Érdekesnek tartom azt a szituációt, hogy amíg a gazdasági és társadalomtudományi karok szakjain magas ponthatárokat határoznak meg, addig a műszaki és természettudományi képzéseken pedig iszonyat alacsonyak a ponthatárok. Pedig épp ezek azok a szakok, amelyet a legtöbben félbehagynak. És igen, igaz, hogy egy-egy műszaki szak sokkal nehezebb, mint egy társadalomtudományi, de akkor sem mindegy az, hogy mennyien kerülnek be. Sokan csak elpazarolják az idejüket a felsőoktatásban, és aztán ott hagyják az egészet. Vagy amit Hoffmann Rózsa is említett, hogy vannak, akik már 7-12 éve főiskolások vagy egyetemisták államilag támogatott képzéseken. De ha a ponthatárokat nézem, akkor azok a bölcsészképzéseken is alacsonyak, amit már könnyedén össze lehet hasonlítani egy társadalomtudományi képzéssel is. A bölcsész diploma pedig folyamatosan elveszíti az értékét, hiszen az emberek már nem tudnak mit kezdeni egy magyar, egy történelem, egy ének zene vagy esetleg egy szabad bölcsészet diplomával. Ezek azok a képzések, amelyek önmagukban semmit sem érnek.
Mindezek mellett pedig a HÖOK tüntetései is megtörténtek, amelyek valljuk be, sorba buktak el. A munkájukkal tulajdonképpen semmit sem értek el, és nem sokat segítettek a felvételizőknek. Nem érték el, hogy növeljék a keretszámokat – bár igazából ez senkinek sem sikerülhetett volna a Kormánnyal szemben – sőt a hallgatói szerződéssel sem jutottak előrébb. De részsikerként könyvelhetjük el azt, hogy legalább mindenhol vannak államilag támogatott férőhelyeke. A rossz dolgokban is meg kell látni a reményt, a jó dolgokat. Mindent összegezve én nem lennék a mostani felvételizők helyében és most nem szívesen várnám a szerda esti pontokat sem, mert biztosan lesz még meglepetés a diákoknak ezek után is.