Gyorsan telik az idő, hiszen még alig hogy elkezdtem a blogon ezt a rovatot, de már is itt a május, az ötödik bejegyzés. A hónapom az április ellenére most zsúfolt volt, de mégis sikerült hat könyvet elolvasnom. Ebből három regényt angolul, és hármat magyarul, mert ezzel a módszerrel kezdtem el felkészülni a következő hónapban esedékes felvételimre. Angol nyelvű lesz, így hát próbálom magam szinten tartani.

Májusban is folytattam a Harry Potter sorozatot, és sikeresen elolvastam az ötödik és a hatodik kötetet. Elmondhatom, hogy nekem a hatodik az egyik kedvencem, amit elég gyorsan be is fejeztem. Hamarosan pedig kezdem a hetedik kötetet is, amiről szeretnék majd írni a blogon is. Addig is néhány plusz információ:

A hónapban végre kiegészítettem a blogon a bemutatkozó szövegemet, amit már régóta terveztem. Nem nagy szám, de aki annyit ért a HTML szerkesztéshez, mint én, annak ez is nagy teljesítmény. A programozás valahogyan soha sem volt az én területem, és már biztosan tudom, hogy nem is lesz. Nem vagyok egy lassú felfogású egyén, de amit soha sem tanultam, azt önmagamtól nagyon nehezen tanulom el.

Úgy döntöttem, hogy mostantól kiegészítem ezt a rovatot egy olyan plusz információval is, hogy nemcsak összegzek benne, hanem a következő hónapra előre is vetítek néhány tervet. Ez alatt azt értem, hogy mit tervezek olvasni az elkövetkezendő hónapban, bár ez soha sem lesz teljesen biztos. Én magam ugyanis hangulathoz kötöm azt, hogy éppen mit olvasok, és ezért gyakran változtatok is ezeken. Azonban majd megpróbálok egy nagyobb választékot adni, hogy mik azok a kötetek, amelyeken gondolkodom, de nem feltétlenül biztos az, hogy mindegyikre sor fog kerülni.

Biztosan várható értékelés lesz júniusban Veronica Roth A beavatott c. regénye, amelyet már most olvasok, és eddig csak pozitív élményem van. A filmet már láttam, a könyvnek pedig még csak az elején járok, de eddig rosszat nem tudok mondani. A másik regény, amit már régóta tervezek elolvasni az Totth Benedek Holtverseny c. könyve. Nagyon felkeltette az érdeklődésem ez a kötet, és már egy pár hete meg is szereztem. Hamarosan már ideje lesz elolvasnom. Hasonló a helyzet Benedict Wells Különc és Christina Baker Kline Árvák vonata c. könyvével. Pablo de Santis Gyilkosok és kertek c. kötete pedig egy nyereménykönyv volt, amely valamiért megragadott, és nagyon megtetszett, de eddig még nem kezdtem bele. Mindezek mellett be akarom fejezni még a Harry Potter sorozatot, és talán belekezdek Jane Austen Emma c. regényébe is. Az utóbbi kettőt angolul szeretném.

Májusban összesen hat könyvet olvastam, de itt csak négy regényről írtam. Ahogyan korábban említettem J. K. Rowling sorozatáról nem írok recenziót, mert azt leginkább a nyelv miatt olvasom, és szerintem neki nem kell reklám sem. Azonban az utolsó kötetről szeretnék majd írni, amelyben egy kisebb összefoglaló is helyt fog kapni. Még nincsenek pontos terveim ezzel kapcsolatban, de néhány elképzelésem már akad.

A további négy kötetről pedig elmondató, hogy mindegyik teljesen más stílus volt. Némelyik komolyabb, amíg a többi sokkal vidámabb, szabadabb témával foglalkozott. A négy könyv a következő:

• Holly Black – Cassandra Clare: The Iron Trial – Vaspróba
• Jodi Picoult: Találj rám!
• John Boyne: A csíkos pizsamás fiú
• Alan Alexander Milne: Micimackó

A hónapban sajnos egy könyvnél sem éreztem azt, hogy annyira meghatározó lett volna számomra. Összességében jó regényeket olvastam, de nem éreztem azt az átütő sikert, amit el szoktam várni ilyenkor. Holly Black és Cassandra Clare közös kötete nekem annyira nem volt erőteljes. Egy sorozathoz nagyon kellemes kezdés, de nem volt annyira magával ragadó a regény, hogy ne tudtam volna letenni. Persze itt is meg kell jegyeznem, hogy a könyv utolsó harmadára ez már nem volt igaz. Ugyanez mondható el Jodi Picoult regényével kapcsolatban is. Sok jót hallottam róla, de én nem éreztem annyira meghatározónak. Érdekes információkat tudtam meg az elefántokról, de a szereplők története csak átlagos volt. Semmi pluszt, különlegességet nem kaptam benne.

A másik két könyv esetén már sokkal pozitívabb dolgokat tapasztaltam. John Boyne regényét már egyszer olvastam, és most angolul olvastam újra. Így is meghatározó élmény volt számomra, és nagyon elgondolkodtató a regény. Főleg ha azt nézem, hogy ez a kötet bemutatja azt, hogy mennyire hasonlóak vagyunk, de mégis különbséget tettek az emberek között. Az emberi sorsokról szól, egy kisgyerek szemszögén keresztül bemutatva mindezt. Nagyszerű ötlet, és az egyik legjobb regény. A Micimackó pedig hát magáért beszél, hogy miért tartom jónak. Kellemes és aktuális olvasmány, nem lehet megunni. A történetek jópofák, és egyáltalán nem függ az olvasása attól, hogy ki hány éves. A hónap könyve pedig számomra John Boyne A csíkos pizsamás fiú c. kötete volt, és éppen azért a kemény, meghatározó mondandója miatt, amit a könyv is tökéletesen átad. Egy olyan téma, amelyet számos nagyszerű szerző dolgozott már fel, de mégsem sikerült átlagosra, vagy egyhangúra. Van benne valami különleges, ami miatt nem mondható rá az, hogy egy a sok közül. Ez ugyanis egy kivételes a sok között.