„A Waldorf-pedagógia annak művészete, hogy az emberben felkeltsük azt, ami megvan benne. Alapjában véve nem is nevelni akar, hanem felébreszteni.”  

Sokan elégedetlenek a magyar oktatás színvonalával és egyre többen panaszkodnak annak folyamatosan romló helyzetéről, illetve a gyerekek tudatlanságáról. Az alternatív iskolák pedig éppen ezek megszüntetésére jöttek létre. Egyik ilyen iskola típus a Waldorf iskola is, ahol a középpontban a gyermek áll és nem pedig a tananyag. A gyermek személyisége kibontakozása és önmaga megismerése során sajátítja el a tananyagot és tesz szert ez által egy jóval nagyobb tudásra, mint a hagyományos iskolákban tanulók.

Mi is a Waldorf iskola?

A Waldorf iskolát a szív, a kéz és a fej iskolájának is nevezik, mivel a gyermek testi, lelki és szellemi fejlődését összhangba hozza és fejleszti. A szív iskolája a művészetek miatt, mivel fontosnak tartják a művészetek által történt érzelmek kifejezését és nagy szerepet tulajdonítanak ennek. A kéz iskolája a kézügyesség miatt, mivel rengeteg képességet fejlesztenek különféle kézügyességi feladatokkal, valamint ezzel nevelik és erősítik is a gyerek akaratát. Végül pedig a fej szimbolizálja a hagyományos értelemben vett tananyagot, amelyet itt is sikeresen elsajátítanak a gyerekek. Mindezek mellett a pontos megfigyelés, a gondolkodás és az önálló következtetés képességének fejlesztésére is utalnak.

A Waldorf pedagógia visszavezethető egészen Rudolf Steinerhez, aki gyárban dolgozó munkások gyerekeinek szervezte meg ezt az iskolát. Az iskola azonban mára már elit intézmény lett, amelyet csak a leggazdagabbak engedhetnek meg maguknak. A sajátos pedagógiájuk szerint a nevelést művészetnek tekintik, a tanulás folyamatát pedig leginkább a szabadság jellemzi. Ezzel a szabadsággal pedig céljuk az, hogy a gyermek önmagát valósítsa meg és megismerje képességeit, tehetségét. A Waldorf pedagógia alapvető célja az intellektuális tudás életkori sajátságokhoz való igazítása, amelyet az is mutat, hogy az első osztályban alig van házi feladatuk a gyerekeknek, majd a gyerekek felelőssége folyamatosan növekszik az évek folyamán. Fontos számukra egyaránt a képességek és személyiségek fejlesztése, és nem pedig a tananyagok szigorú megkövetelése. Egy Waldorf iskolában nincsen osztályzás, hanem a diákok mindig személyre szólóan kapnak értékelést a munkájukról és fejlődésükről. Az év végén pedig két bizonyítványt kapnak, egy Waldorf bizonyítványt, amelyben megtalálhatóak az értékelések, illetve egy állami bizonyítványt is. Abban az esetben, hogyha egy gyermek elhagyja az iskolát, akkor tudja folytatni tanulmányait hagyományos iskolákban is, hiszen eredményeiket, értékeléseiket átváltják jegyek formájába is. Így tehát nem jelenthet az problémát, hogy egy diák Waldorf iskolában kezdte meg a tanulmányait, de később nem tudja ott folytatni.

A Waldorf iskolákban fontos szerepet tulajdonítanak a szocializációnak is. Ez már abban is látszódik, hogy az iskolában nincsen bukás, így tehát akikkel elkezdik tanulmányaikat a gyerekek, azokkal is fejezik be. Egy osztály egy közösséget is alkot, valamint az első nyolc évben szinte minden tárgyat az osztályfőnök tanít nekik. Ez a tanár pedig nemcsak egy tipikus tanár számukra, mivel megismeri őket és képességeiket. A tanmenetet pedig a diákokhoz igazítják, ez által sokkal nagyobb érdeklődést érnek el. A középtagozaton (hagyományos iskolarendszerben felső tagozat) a gyerekek egyre több önálló feladatot kapnak, amellyel a kreativitásukat fejlesztik.  Ezek a feladatok lehetnek különféle kiselőadások, illetve kutatómunkák is, amelyet a diák úgy dolgoz fel, ahogyan ő szeretné. Fontos megemlíteni azt is, hogy nincsenek könyveik, hanem saját füzeteket írnak. Ebben pedig a tanárral közösen alkotnak órai vázlatokat, amiből később tanulhatnak. Azáltal, hogy mindent tanít a világ egységét is szimbolizálja, mintát nyújt a gyerekek számára. Munkájában azonban nem a tananyagnak, hanem a gyermeki személyiségnek kell a középpontban állnia. Ezért is fontos, hogy jól ismerje a gyermek temperamentumát, és képes legyen a tananyagot saját tapasztalatain átszűrve a gyermeki igényekhez igazítani.

Kulcsfontosságú az epochális tanítási rendszer

Jellegzetes módszerekkel rendelkezik az iskola, mint például a késletettet olvasástanítás. Ez azért jött létre, mivel így egy logikus sorrendet alkottak. Először a festészet és a rajzolást jelenik meg, majd ez után kezdenek el írni és később olvasni a gyerekek. A Waldorf pedagógia szerint így könnyebben tanulnak a diákok, valamint könnyebben fog menni számukra a szövegértés is. Ezt egyébként a modern pszichológia és pedagógia igazolta.

A tanítás során fontos szerepet kap a mozgás is. A gyerekek számára egyfajta érzelem kifejezés történik a mozgás során is, valamint a rendszeres testnevelés órák és sportok során nem a versenyzést és a győzelmet erősítik, hanem a csapatmunkát. A testnevelés órák törzsanyaga a legtöbb iskolában az ún. Bothmer-gimnasztika adja, amely életkoroknak megfelelő játékokkal, speciális gyakorlatokkal fejleszti a gyerekeket. Minden egyes korosztályban másfajta játékot, sportot erősítenek, ez által is a gyermekek személyiségét fejlesztik. A sporttal tehát nemcsak az a céljuk, hogy ellazítsák a diákokat az órák között és levezessék a stresszt, hanem a képességek,  saját erők, kibontakoztatása.

A Waldorf iskolában kulcsfontosságú az ún. epochális rendszer. A közismert tárgyak oktatása ciklikus rendszerben történik, amely azt jelenti, hogy három – négy héten keresztül ugyanazzal a tantárggyal foglalkoznak a tanítás első két órájában. Így egy témát sokkal átfogóbban tudnak áttekinteni, valamint a diákoknak lehetőségek van arra, hogy jobban elmélyedjenek és megismerjenek egy adott korszakot, stílust, írók munkáját, esetleg matematikai műveleteket. Az így eltöltött időt ők epocháknak nevezik, és ezek tudatos megválasztásával törekednek az emlékezés és felejtés helyes ritmusának kialakítására. Az osztálytanító szabadsága és felelőssége, hogy az epochák sorrendjének felállításával valamint az egyes tárgyakon belül a feldolgozandó témakörök megválasztásával a lehető leghatékonyabban segítse az általa kísért gyermekközösséget.

Ezekben az iskolákban hangsúlyos az idegen nyelv oktatása. A nyelvtanulás kezdetben játékos formában, verseken, mondókákon, énekeken keresztül történik, majd az írásbeliség kilenc éves kor után jelenik meg. Kezdetben csak az a céljuk, hogy ismertessék a nyelvvel a gyerekeket és nem pedig nyelvtani szabályokat, szavakat tanítanak nekik. Az idegen nyelvek nyelvtanával először a középtagozaton foglalkoznak a gyerekek. A nyelvórák során más népek kultúrájával is találkozhatnak a tanulók, amellyel arra ösztönöznek, hogy örömmel és bátran használják a tanult nyelvet. A Waldorf iskolák eredményességét mutatja az, hogy mire az érettségire kerül a sor, már minimum egy nyelvből felsőfokú nyelvvizsgával rendelkeznek a tanulók, de legtöbben más nyelvből középfokú nyelvvizsgával is rendelkeznek.

Érvényesülés az életben Waldorf után?

A diákoknak a 13. évfolyamon van lehetőségük arra, hogy tudásukat a választott szakiránynak és a vizsgakövetelményeknek megfelelően rendszerezzék, illetve kiegészítsék. Érettségi és felvételi vizsgát pedig az év végén tudnak tenni, így ők is tudnak főiskolára és egyetemre menni.

Sokan cáfolják azt, hogy a Waldorf iskolában a diákokat burokban nevelik, és később nem tudják majd megállni a helyüket az életben. Ezt azonban rengetek Waldorfos öregdiák és szülő is cáfolja. Egy volt Waldorfos diák állítja, hogy:  „mindenki sikerrel megállja a helyét azóta is a világban. Én egyetemet végeztem, és jelenleg már dolgozom is egy multi cégnél projektvezetőként. Egyáltalán nem értem azokat, akik úgy, hogy nem ismerik magát a Waldorf rendszert, felelőtlenül kijelentik, hogy így a gyerek visszafejlődik, vagy egyáltalán feltételezik, hogy nem olyan ütemben fejlődünk, mint más normális gyerekek. Ezerszer több figyelmet kaptunk az iskolában, más iskolákkal összehasonlítva”

Egy Waldorfos anyuka pedig elmondta, hogy az ő gyerekei is Waldorfba járnak: „Én mindenkit csak bíztatni tudok. Egy fontos tévhitet szeretnék eloszlatni. Ha Waldorf ovi után megy a gyerkőc sima iskolába, nem okoz neki törést, mert nyitottságra és szemlélődésre adnak a Waldorfban lehetőséget. Legalább van 3 jó éve ebben a nyitott korszakában. A Waldorfban hagyják játszani a gyereket és nem terhelik mindenféle játékos fejlesztő foglalkozásokkal.”  

Hagyományos és Waldorf közötti összefüggések

A Waldorf iskolai rendszer tanulmányozása során több hasonlóságot is észrevettem, amelyet az elmúlt néhány évben kezdtek meghonosítani a hagyományos magyar iskolai rendszerben is. Talán elgondolkodtató az, hogy bár sokan nem íratnák a gyereküket Waldorfos intézménybe, mégis egyre több átvétel történik a pedagógiai módszert tekintve. Az alsó tagozatban már nincsen osztályozás, ahogyan a Waldorfos intézményekben sem. Ennek pedig oka az, hogy nem akarják a gyerekek kedvét szegni egy – egy rossz jeggyel, illetve hagyják, hogy a motiváció kialakuljon a gyerekben. Mindezek mellett bukás sincsen már alsó tagozatban, kivétel akkor, hogyha a szülő engedélyezi és kéri is.

Emellett már egyre inkább a gyerek kerül a középpontba az általános iskolák alsó tagozatában. Az első négy évben játékosan tanítják sok helyen a gyerekeket, illetve az ő érdekeiket veszik figyelembe. A tanárnak nem elsődleges célja lesz a tananyaggal való haladás és biztos befejezése az év végére, hanem fontosabb a gyerek megértése. Sok helyen találkozni azzal is, hogy a diákok szöveges értékelést kapnak fél évi és év végi bizonyítványukhoz, amelyben ahogyan a Waldorfos iskolákban is nemcsak értékelnek, hanem biztatnak és ötletet is adnak a fejlődéshez.

Számomra a legszembetűnőbb hasonlóság azonban a nulladik osztály, amely nagyban hasonlít az epochális rendszerhez. A nulladikos évfolyamokban mindig egy nyelv kerül előtérbe és napi szinten foglalkoznak vele azért, hogy minél jobban el tudja sajátítani a diák és el tudjon mélyedni az adott nyelvben. Mindezek mellett csak fontosabb tárgyakat tanulnak, mint például történelem, matematika vagy magyar nyelv. Ez a rendszer pedig hasonló ahhoz, amit a Waldorf iskolákban is tesznek a ciklikus rendszer során: egy – egy témát kiemelnek és mellette csak a fontosabb tárgyakat tanulják alap óraszámban meghatározott ideig.