Az elmúlt napokban nem volt sok időm olvasni, de mindenképpen szerettem volna bejegyzést írni, és mivel már régóta terveztem egy top 10-es listát, ezért valami ilyesmit akartam. Ez most nem a kedvenc könyveim lesznek, amelyeket mindig szívesen olvasok, hanem inkább olyanok, amelyek hatással voltak rám. Ez pedig lehet bármilyen okból kifolyólag: komoly mondanivaló, bámulatos történet, izgalmas cselekményszál. A listát műfajok szerint csoportosítottam azért, hogy minél színesebb legyen, és esetleg ötletet is adjak másoknak.

Botrány könyv: Dömsödi Gábor: Friderikusz és Hajdú serpája voltam

Dömsödi Gábornak 2013-ban jelent meg a könyve, és én elég hamar el is olvastam. Néhányan talán tudják, hogy én magam is média szakon tanultam, és 2013-ban szó volt erről a könyvről is. Én így szereztem róla tudomást, és szinte azonnal meg is rendeltem. A könyv hiteles képet fest a sajtó változásáról, és éppen emiatt sajtótörténeti szempontból is nagyon érdekes. Ezzel szemben sokkal érdekesebb az, hogy hogyan mutatja be Friderikusz Sándor és Hajdú Péter pályafutását. Mindkét személyt közelről ismerte, így nem beszélhetünk lejárató könyvről, de kétségtelen, hogy amíg az egyiküknek a tehetségét, addig a másiknak csak a szerencséjét emeli ki. Szerintem, ha két évvel ez előtt Hajdú nem pereli be Dömsödit, akkor nem lett volna ennyire sikeres a könyv. Talán ez is csak egy médiafogás volt részéről, hiszen mindig is tudta, hogyan kell kamera előtt maradni.

Dokumentumregény: Natascha Kampusch: 3096 nap

Natascha Kampusch történetét szinte mindenki ismeri, hiszen 2006-ban, szabadulásakor iszonyatosan nagy médiaérdeklődés követte. Műsorokba hívták, interjúkat készítettek vele és számos újságcikket írtak róla. 2010-ben jelent meg a könyve, amellyel véglegesen le akarta zárni életének ezt a részét. Natascha Kampusch könyvében őszintén ír fogságáról, és arról, hogyan volt képes életben maradni. Egy komoly fejlődéstörténetnek lehetünk szemtanúi, hiszen kislányból nővé éred. Bár a világtól elzártan élt, mégsem maradt naiv kisgyerek, és komoly elképzelései voltak életével kapcsolatban. A könyv éppen annyira jó, amennyire sokkoló is. Csodálom Nataschát, amiért képes volt mindezt túlélni.

Drámai cselekmény: Lisa Genova: Megmaradt Alice-nek

Néhány hónappal ez előtt olvastam Lisa Genova könyvét, majd a filmet is megnéztem. Komoly, és nehéz témát dolgoz fel. Az Alzheimer előrehaladtával a beteg folyamatosan elveszti önmagát. A regény nemcsak a betegség és az élet kegyetlenségéről szól, hanem magáról az életről. Minden megjelenik a könyvben, amely talán hétköznapi, és apró dolognak számít, de köszönetet mondhatunk neki. Az élet apró csodáit mindenki másképp fogja értékelni a regény olvasását követően.

Egy emlékezetes sorozat: C.S. Lewis: Narnia krónika

Narnia világa egy nagyon részletesen megáldott hely, amely könnyen magával tudja ragadni az olvasót. Bár nekem azok a kedvenc köteteim, amelyben a Pevensie fivérek is szerepelnek, de mindegyik kötet értékes valamiért. A szerző mindig rávilágít valami apró kis tanulságra, amin a gyerek olvasó is el tud gondolkodni. Nem akar nagy bölcsességeket mondani, de tény, hogy a könyv befejezése gyermekirodalomhoz képest meglepő volt. A sorozatban egyébként az is nagyon hatásos, hogy a történetek egyre eseménydúsabbak lesznek, és a hét kötetet rövidségük ellenére sem lehet megunni.

Egy mesés történet: Cressida Cowell: Így neveld a sárkányodat

Habár Cressida Cowell sorozatát még nem olvastam teljes egészében, mégis merem állítani, hogy fantasztikus. Mesés történet alatt valójában azt értem, hogy igazi mesék, amelyekben még van főhős, ellenség, egy kis izgalom és egyszerűség. Nem túlbonyolított sok váratlan eseménnyel, hanem tényleg azok az egyszerű mesék, amelyeket kisgyerekként élvezett az ember. Nagyon nehéz ilyen történetet alkotni, hiszen egy felnőtt író számára mindig fenn áll a veszély, hogy túlságosan gyermeki lesz, aztán ezt a gyermekek sem szeretik.

Krimi: Camilla Läckberg: Eltitkolt életek

Az elmúlt időszakban az egyik leghatásosabb krimi volt, amit olvastam. Éppen amiatt, mert nem volt megszokott módon. Már az értékelésemben is hangsúlyoztam, hogy miért volt nagy hatással rám a cselekmény, és az, ahogyan a szerző alakította a különféle cselekményszálakat. Mértéket tudott tartani azon szálak között is, amelyek nem tartoztak feltétlenül a bűntényhez.  

Ifjúsági regény: Stephen Chbosky: Egy különc srác feljegyzései

Egyik legmeghatározóbb olvasmányon. Hogyha csinálni fogok top 10-es olvasási listát, akkor ez a könyv biztosan rajta lesz. Én kötelező tenném a középiskolákban is, hiszen Charlie pont az ő szemszögükből mutatja be a világot: hogyan gondolkodnak, mi a számukra a fontos és mit miért tesznek. A könyv mai napig aktuális tudott maradni, amely szintén jól mutatja azt, hogy mennyire nagyszerű alkotás is valójában.

Ismeretterjesztő regény: Jodi Picoult: Egyszerű igazság

Jodi Picoult az egyik kedvenc szerzőm, mert mindig el tud gondolkodtatni, és olyan témákkal foglalkozik, amellyel csak kevesen mernek. Bár ez a könyv nem teljesen ismeretterjesztő, és azért soroltam annak, mivel bemutatja egyrészt az amisok világát, másrészt egy komoly erkölcsi kérdésbe is betekintést nyerhetünk. Egy amis társadalomban ugyanis szigorú szabályok vannak, és szinte megbocsáthatatlan az, hogyha egy lány házasság előtt lefekszik valakivel, gyermeket szül, majd feltételezhetően meg is öli a gyermeket. Az utóbbi még a mi társadalmunkban is elfogadhatatlan. A regény mindezek mellett egy izgalmas krimi is.

Társadalomkritika: J. K. Rowling: Átmeneti üresedés

J. K. Rowling sokoldalú író, aki már számos területen bizonyított. Ez a könyve nálam majdcsak a tetőpont, hiszen komoly mondandója van, és úgy mutatja be egy kisvárosnak az életét, mintha mi magunk is részesei lennénk. Sok súlyos kérdéssel foglalkozik, mint pl. családon belüli erőszak, megcsalás, alkoholizmus, drogfüggőség, és mindegyik hiteles. Egy hiteles társadalomról kapunk képet, amely meglep minket, de valójában ilyen az élet is. Nagyon jól megfigyelhető a könyvben azon különféle álarcok, amelyek mögé bújunk a hétköznapokban.

Történelmi regény: John Boyne: A csíkos pizsamás fiú   

Évekig kerestem ezt a könyvet, majd körülbelül két év után sikerült megszereznem. Szinte azonnal elolvastam, mert a regény magával ragadja az olvasót. Lényegében egy gyerek szemszögéből mutatják be a második világháború borzalmait, amely során sok mindent nem ért, illetve teljesen másként értelmezi a dolgokat. Számomra az volt leginkább megdöbbentő, amikor még a felnőtt emberek sem tudták pontosan, hogy mi folyik egyes táborokban. John Boyne nem túlságosan ismert szerző, de ez a könyve magasan az egyik legjobb ebben a témában.