2015. sze 01.

Hónap könyve – augusztus

írta: tees06
Hónap könyve – augusztus

Tegnap késő este volt időm csak posztolni az utolsó olvasott könyvről szóló bejegyzésemet, ezért már nem tettem közzé a Hónap könyve bejegyzést. Átcsúszott szeptember első napjára, de nem probléma. Az augusztus ugyanis nagyon termékeny volt, és az évben még nem volt olyan hónapom, hogy 8 regényt is olvastam volna. Ezek között volt rövidebb, és hosszabb is. Nem tudom, hogy hogyan sikerült nekem az átlag havi 4-hez képest a havi 8 könyv, de tény, hogy sok jó könyvet fogtam ki az elmúlt hetekben.

A nyár folyamán összesen 17 könyvet olvastam el, amelyet egész jónak érzek, hiszen hol volt, hol nem volt időm olvasni. Ez időnként a blogon is meglátszott, amikor több mint egy héten át nem volt új bejegyzés, majd hirtelen 3-4 is. A nyár folyamán részt vettem a Summer Reading Challenge kezdeményezésben, amelyet bár nem tudtam teljesíteni, de holnap frissíteni fogom az erről szóló bejegyzésemet. A listámról nem sok regény maradt ki, bár kezdettől fogva tudtam, hogy nekem a nyárra sok lesz a 21 regény, főleg úgy, hogy voltak olyan kategóriák is, amihez nem volt ötletem. Nekem az olvasott könyveim ugyanis mindig az adott kedvemtől függ, és csak utólag szoktam megnézni, hogy van – e esetleg olyan kategória, ahová beillik az adott kötet. Egyébként még csinálom az évi 50 könyves kihívást, amelyből már nem sok maradt hátra, de egy – egy kategóriánál ott is bajban leszek. Azt hiszem, hogy már csak 8-9 könyv maradt.

25e92cba3f7eec30c1d83304105bf51b.jpg

A nyárra terveztem egy olyan bejegyzést, amelyben könyveket ajánlok az évszakra, de kimaradt. Azonban még az ősz elején szeretném megírni ennek az őszi változatát, amelyben majd összeszedek néhány könyvet, amit ajánlok az évszakhoz illően. A nyár esetén volt ötletem több is, de most az ősz miatt még el kell gondolkodnom. Ez biztosan várható lesz ebben a hónapban. A tervezett könyvek esetén Kemény Zsófi: én még sosem c. regénye, illetve Fredrik Backman: A nagymamám azt üzeni, bocs c. biztos a hónapra. Ezeket még szeretném az iskola elkezdése előtt elolvasni, ugyanis ősztől visszamegyek egy újabb képzésre, és nem tudom mennyi időm lesz. Ha kevesebbet fogok írni, akkor azért lesz, mert sok időt vesz el tőlem a tanulás. Mindezek mellett el szeretném kezdeni Lucy Maud Montgomery Anne sorozatát, amelyet egyik molyos követőmnél láttam. Érdekesnek tűnik nekem az első kötet, ezért majd meglátom milyen lesz. Ha tetszik, akkor elolvasom az egész sorozatot. Kíváncsi vagyok, hogy milyennek ígérkezik ez.

Augusztusban tehát a következő regényeket olvastam:

Lockhart A hazudósok c. regénye kétes érzéseket váltott ki belőlem, mert teljesen mást kaptam, mint amit vártam. Természetesen nem volt rossz könyv, de nekem voltak hiányérzeteim a kötettel kapcsolatban. Kicsit úgy is éreztem, hogy a reklám során túloztak a regénnyel kapcsolatban. Ezzel szemben Chrstina Baker Kline Árvák vonata c. regénye magával ragadott. A hónapban ez a kötet volt az, amely legkönnyebben megragadta a figyelmemet, és a története keményen elgondolkodtatott. Bár igaz történeteken alapszik a mű, mégsem hétköznapi történetről beszélhetünk. Az írónő alapos kutatómunkát végzett, amelyhez én csak gratulálni tudok.

 Benedict Wells regénye szintén kétes érzéseket váltott ki belőlem. Összességében hiteles volt, és nagyon jól ráérzett arra, hogy min mennek keresztül manapság a fiatalok. Az önmegvalósítás komoly kérdés ebben a műben, de néhol hiányérzetem támadt. Nem hiszem, hogy valójában egy 19-20 éves fiatal ennyire gyermeteg még, mint amennyire néhol a főszereplő is megjelenik. Ez számomra kicsit hitetlen volt a kötetben.

Adam-Troy Castro Barangolás Harry Potter világában c. könyvét azért olvastam el, mert nagyon szeretem Harry Potterrel kapcsolatos könyveket, esszéket. Eleinte nem tudtam, hogy ez még a hetedik kötet megjelenése előtt íródott, de nem éreztem ezt problémának. Azonban nem nyerte el a regény a tetszésemet, mert nem éreztem annyira erőteljesnek. Kicsit összecsapott mű volt, és több problémám is volt ezzel kapcsolatban. Én leginkább csak emlékeztetőként olvasnám a hetedik regény előtt.

Lewis Carroll ismert meséjét már régóta szerettem volna elolvasni, és most sikerült is. Összességében tetszett a könyv, de nem nekem való a történet. Én valahogy nem tudtam úgy igazán élvezni, és kicsit sok volt számomra, de gyerekként biztosan jobban élveztem volna azt a sokféle kalandot és érdekességet, amiben Alice-nek része volt.

11953104_10153132554988379_9159155609789037345_n_1.jpg

Jodi Picoult Sorsfordítók c. regénye volt számomra a leginkább elgondolkodtató mű. Már megszoktam az írónőtől, hogy nem olyan könyveket ír, amelyek könnyen emészthetőek. Még a mai napig is eszembe jut a könyve, mert egy hétköznapi kérdést nem hétköznapi módon dolgozott fel. Most sem csalódtam benne, és ezt a regényét nagyon ajánlom minden olvasó szerető embernek. Michael Grant Köddé váltak c. regénye esetén azonban már más a helyzet. Ezt szintén jó könyvnek érzem, de van benne egy kis átlagosság. Érdekes a felvetése a kötetnek, de sok mindent ki lehetett volna még belőle hozni. Természetesen, a későbbi kötetekből lehet kihozta azt az író, amit én az első részből hiányoltam.

Az utolsó regényem nyáron John Green Csillagainkban a hiba c. kötete volt. Szintén elgondolkodtatott, amelyet nagyon szeretek egy – egy könyv esetén. Ez sem az a könnyen emészthető mű, de sokkal könnyedebb mint Jodi Picoult regénye. Azzal pedig nem értek egyet, hogy sokan a romantikus szálat látják meg benne. Igen, van benne szerelem, de ettől nem lesz teljes mértékben romantikus regény. Én tudtam rajta nevetni a téma komolysága ellenére, és nem érzem azt, hogy itt az érzelmeken lett volna a hangsúly, mint egy romantikus regény esetén. Szerintem sokkal inkább a sorok közé kell látni ebben a regényben, és meglátni, hogy mi mindent próbál a szerző átadni az életről.

Igazából a Hónap könyvét már a hónap elején éreztem, és valahogy tudtam is, hogy nehéz lesz ettől jobbat olvasni. Írtam, hogy az Árvák vonata volt a regény, amely leginkább magával ragadott. Számomra ez volt a hónapban a legjobb kötet, mert érdekes volt a megközelítés. Felváltva ismerhettük meg a múltat és a jelent, de mindkettő esetén más – más személy életével ismerkedhettünk meg. Viviennek és Mollynak sem volt könnyű élete, de a korkülönbség ellenére könnyen összebarátkoznak. Mindkettőjük nagyon szimpatikus, és a történetük is érdekes, de egyben megrázó is. Olyan kötet ez, amely sok mindenkit meg tud fogni, és nálam kedvenc könyvek közé került. Egy top 10-es listába biztosan felveszem.

Szólj hozzá

Hónap könyve