2016. aug 01.

Hónap könyve – július

írta: tees06

Az elmúlt időszakban ez a hónap volt a legsűrűbb, ami a blog életét érinti. Ahogyan hónap elején ígértem, változtattam néhány dolgot. Más lett a külső, és sok témával gazdagodott a tartalom is, de erről bővebben olvashattok itt. A hónap közepén részletesen kifejtettem, hogy mi mindent szeretnék megváltoztatni, és talán a legfontosabb, hogy miért teszem ezt. Valójában úgy gondolom, hogy jó döntést hoztam ezzel, és ezt látom az olvasottság növekedésén is. Örülök annak, hogyha olyan dolgokról írok, amelyek másokat is érdekelnek.

Júliusban összesen hat regényt olvastam, amelyekről mindegyikről sikerült még előző hónapban írnom is. Régen volt már ilyen időszakom, de ez most csak a túlságosan is nagy szabadidő miatt van. Mindezek mellett pedig többféle bejegyzéssel is színesítettem a blogot. A következőek voltak ezek:

Nem ígérem, hogy minden hónapban fogok tudni hozni ennyire sok színes bejegyzést is, de próbálkozom. Az ősszel ugyanis ismét elkezdődik az egyetem, és ez az év sem tűnik túlságosan barátságosnak. Gondolom, ezzel sokan vannak még így. Augusztusban azonban még vannak terveim. Több könyvet is akarok olvasni, amelyek közül az egyik Andrew Nicoll Miss Jean Milne titokzatos élete és különös halála c. regénye, illetve Fredrik Backman Az ember, akit Ovénak hívnak c. kötete lesz. Mind a kettőt már régóta tervezem, és most remélem, hogy sorra is fognak kerülni nálam. Az olvasmánylistámat ugyanis leginkább a kedvem határozza meg.

Ahogyan említettem összesen hat regényt olvastam júliusban, és örültem annak, hogy a kedvencem bizonyult a legolvasottabb bejegyzésnek. A következő könyvek kerültek a kezembe:

Végignézve az olvasott regényeken négy Hónap könyvét is tudnék választani, de igazából a kedvencem, és a legolvasottabb is Robert Galbraith Gonosz pálya c. könyv volt. Valójában rövid az okom, hogy miért ez a kedvencem: régen olvastam már ennyire magával ragadó krimit. Nem értem a végére egyik napról a másikra, de határozottan magával ragadott a történet. Szinte letehetetlen olvasmány, és teljes mértékben olyan, amilyennek egy kriminek lennie kell.

Hasonló érzem volt Holly Black és Cassandra Clare A rézkesztyű c. második regényükkel kapcsolatban is, bár ott volt néhány kifogásolni valóm. A bejegyzésben azonban kifejtettem, hogy erősen ajánlom ezt a sorozatot, mert a Harry Potter óta nem olvastam ennyire magával ragadó történetet a mágia világáról. Még nem annyira kidolgozott az egész történet, mint amilyen J. K. Rowling által teremtett világ volt, de határozottan van benne remény.

Rudolfo Anaya Bless Me, Ultima c. könyvét kissé lassan olvastam, mivel nem túl egyszerű regény. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne ajánlanám, mert bár klasszikus, és keveseket érdekelhet, de mégis úgy hiszem, hogy érdekes olvasmány. Sok új információt megtudtam a spanyol kultúráról és hitvilágukról. Ezzel szemben Brooke Davis Az elveszett és meglett dolgok könyve c. regénye esetén azt éreztem, hogy tudott volna jobban is írni a szerző. Időnként fantasztikus részeket olvastam, máskor meg legszívesebben átugrottam volna az adott oldalt. Nem tettem ilyet, de mégis voltak benne olyan dolgok, amelyeket nem igazán értettem. Átéreztem a regény mondanivalóját, ami nagyon szép és elgondolkodtató.

A rézkesztyű és a Gonosz pálya mellett Rainbow Rowell Eleanor & Park c. regénye is nagyon megfogott. Az erről írt bejegyzésben kifejtettem, hogy eleinte csak egy cuki történetnek éreztem az egészet, majd ahogy olvastam tovább, úgy olvadt szét ez az egész cukormáz. Nagy hatással van az olvasóra, és azt hiszem, még fogok olvasni a szerzőtől. Kíváncsi vagyok, hogy a többi regénye esetén is hasonló érzéseket tud – e bennem kelteni, vagy sem. Ez leginkább azért érdekel, mert nem vagyok a műfaj rajongója, de mégis szerettem olvasni a Eleanor és Park történetét.

Az utolsó regény pedig nem hiszem, hogy túl sokakat meglep, hiszen a tegnapi bejegyzésemben pont arról írtam, hogy miért szeretem J. K. Rowling Harry Potter és a bölcsek köve c. regényét. Felidéztem néhány fejezetet és rövidebb részt az első kötetből, amelyek számomra nagy kedvencé tették a sorozatot. Nem választom Hónap könyvének, mert akkor valószínűleg az elfogultságom miatt az év könyve is lenne. Azonban úgy döntöttem, hogy ezen a héten több bejegyzésemet is a szerző által megteremtett világ köré fogom építeni. Igyekszem majd olyan cikkekkel, hírekkel, összeállításokkal jönni, amelyek talán még nem olyan széles körben ismertek. Mondhatjuk úgy is, hogy ez lesz a hét témája. A Hónap könyve pedig a szerző másik regénye a Gonosz pálya.